A wi-fi non-profit úttörői

A HuWiCo egyesület (Hungarian Wireless Community) 2002 végén jött létre néhány műegyetemista diák kezdeményezésére. “A szövetség hivatalos bejegyzésekor az alapító okiratban meg kellett határozni egy célt. Végül a wireless technológia minél szélesebb körben való elterjesztése és megismertetése került bele,

vagyis minél több nyilvános hotspot létesítése, non-profit alapon” – mondja Türk István, a Huwico tagja. Az alapító tagok és a később csatlakozók is úgy gondolják, hogy ezt a szolgáltatást mindenki számára ingyenesen elérhetővé kellene tenni.

Az egyesület célja többek között egyfajta közösség, tudásbázis létrehozása, szakmai cikkek publikálása, és különféle technikai útmutatók megfogalmazása. A hangsúly a közösség szón van: fontos hogy legyenek különböző találkozók, ahol az érdeklődők információt cserélhetnek a technológiáról. Bár a konkrét időpontot még nem tudják, de hamarosan megszervezik a második HuWiCo találkozót.

Tagdíjért támogatást Egy non-profit szervezetnek is vannak fenntartási költségei, például a könyvelés, amit az egyesület tagjai nem tudnak önerőből fizetni. Ezeket a kiadásokat az évi 5000 forintos tagdíjból fedezik, amiért cserébe az egyesület teljes körű technikai és tanácsadási támogatást ad tagjainak. A Huwiconak nincs lehetősége reklámra, de tagjai már többször szerepeltek a nyomtatott és elektronikus sajtóban. Szórólapokon is népszerűsítik magukat, illetve ezeken közölnek információkat, jelzik egy-egy hotspot helyét.

Szóda és presztízs

Ami a hotspotok kialakítását illeti, régebben az egyesületi tagok mentek ki a különböző helyekre, de egy-egy sajtóközlemény megjelenése után már a tulajdonosok keresik meg a HuWiCot. A Szóda kávézó volt az első olyan hely, ahol az egyesület megegyezett a tulajdonossal. Türk Istvánnak éppen volt otthon egy hozzáférési pontja, levitte a Szódába, és azóta működik. Ez az elmúlt hónapok alatt be is vált – a fiataloktól kezdve az öltönyös-laptopos emberekig egészen vegyes társaság jelent meg a kávézóban.

A wi-fi presztízskérdés egy ilyen vállalkozásnak, mint a Szóda: a legtöbb tulajdonos már tisztában van azzal, hogy ez a szolgáltatás Nyugaton mennyire elterjedt. Egy ilyen hotspot kialakításának költsége egyébként egyszeri, néhány tízezer forint. Ez nem túl nagy összeg, a kialakítás helyszínén azonban már kell lennie szélessávú internetelérésnek.

A Huwico már szerzett támogatókat, partnereket. Nagyon jó szakmai kapcsolatot ápol például a különböző hálózati hardvereszközöket, illetve wireless eszközöket gyártó D-linkkel. Médiatámogatók is jelentkeztek.

A kompatibilitási problémák elkerülése érdekében szóba került, hogy az Intel bevizsgálná az eddigi hotspotokat, és ha kompatibilisek a Centrino lapkakészletekkel, akkor Centrino Certified minősítést kapnak. Ezáltal a hotspot bekerül egy adatbázisba, aki Centrino kompatibilis wi-fi elérést keres, abban megtalálhatja majd a Huwico listáján szereplő ingyenes elérési pontokat.

A38 és Mokka Cukka

Az Egyesület folyamatosan építi a közösséget: vannak érdeklődők IRC-n, sokan a Huwico hírlevelére is feliratkoznak. Ez azért is jó, mert a legtöbb ember lustaságból vagy idő híján nem konfigurálja megfelelően az eszközét, és így biztonsági rések maradnak a közös hálózatban. A hírlevélben hasznos útmutatókat olvashatnak, amelyeket elsőként részben – mivel hazánkban még újdonság ez a technológia – a Huwico fordít le magyar nyelvre.

“Nemrég keresett meg minket például egy győri szendvicsbár-tulajdonos, hogy szeretne csatlakozni a közösségünkhöz, továbbá 8-10 szórakozó- és vendéglátóhellyel folytatunk tárgyalásokat. Ma négy olyan hely van, ahol mi alakítottuk ki a wireless elérést: a Szóda kávézó, az A38 állóhajó, az Abszint étterem és a Hajógyári Szigeten lévő Mokka Cukka” – mondta Türk István.

Öt-hat ilyen pont adminisztrációja még nem okoz nagy gondot, de 50-60 hotspot már egy főállású ügyintézőt igényel – bár az egyesület egyelőre még meg tudja őrizni kissé „underground” jelleget. Budapest többszáz szórakozóhelyét figyelembe véve „konkurenciától” nem igazán tartanak, mivel non-profit szervezetről van szó. Türk István hosszabb távon is derűlátó: “Lehet, hogy ha jobban elterjed ez a kezdeményezés, akkor az emberek inkább a mi ingyenes hozzáférési pontjainkat keresik fel szívesebben, és nem a fizetős megoldásokat használják.”