A klímaváltozás aktuális kérdéseiről Mika Jánossal, az Országos Meteorológiai Intézet globális felmelegedéssel foglalkozó kutatójával beszélgettünk.
Hazánkban nincs globális elsötétedés…
Magyarországon nem tapasztalható a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban emlegetett, – de igencsak vitatott –, tendencia, miszerint fokozatosan csökken a Föld felszínét érő napfény mennyisége. A globális elsötétedésnek vagy homályosodásnak (global dimming) nevezett folyamat hazánkban a napfényes órák számát, illetve az egységnyi felületre jutó fénysugárzást vizsgálva sem mutatható ki.
Hazánkban kisebb „homályosodást” az 1980-as évek közepén tapasztaltak a kutatók, elsősorban az aeroszolok, illetve a különböző fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt. A rendszerváltozással azonban az ipari üzemek többsége leállt, valamint a korszerűtlen technológiákat környezetkímélőbbek váltották fel, így a folyamat visszafordult.
|
A globális felmelegedésből hazánkban eddig leginkább azt érzékelhettük, hogy a napfényes órák száma növekszik, a csapadékmentes, felhőtlen napok száma nő, a nyári aszály pedig egyre gyakoribbá válik. (Az évtizedes tendencia akkor is kimutatható, ha egy-egy év, mint például az idei, egész másképp alakul. A tavalyi hőségrekord és az országos aszály is „kilógott” a tendenciából!)
A globális felmelegedés hazai hatásait előrejelző számítógépes modellek egyöntetűen az éves középhőmérséklet emelkedését prognosztizálják, a csapadék mennyisége és különösen eloszlása terén viszont már jelentős eltérések vannak az egyes modellek között. Néhány modell több esővel és hóval számol, a többség azonban csapadékcsökkenéssel.
A klímaváltozás szélsőséges jelenségekkel is párosulhat. Aszályokra éppúgy fel kell készülni, mint a túl sok csapadék okozta árvizekre, belvizekre. Az egyenetlen eloszlású csapadék nem helyettesíti a mérsékelt, de rendszeresen érkező esőt vagy havazást. A csapadékcsökkenést a legtöbb modell az április és szeptember közötti időszakra prognosztizálja.
A Golf-áramlat leállásával nem jön el a jégkorszak
A közelmúltban nagy port kavart az a Pentagon-jelentés, amely szerint a globális felmelegedés rendkívül szélsőséges időjárást okozhat a világ különböző pontjain. A jelentés egyes területeken az elsivatagosodás veszélyét veti fel, másutt „jégkorszakot” jövendöl. Ha a felmelegedés elér egy bizonyos szintet, a jelentés kilátásba helyezi a Golf-áramlást mozgató “óceáni szállítószalag” leállását is.
Paradox módon a Föld egészének melegebbé válása Európa lehűlését eredményezheti. A Golf-áramlat tartja ugyanis jelenleg Európát viszonylag melegen, északi fekvése ellenére. A hasonló szélességi körökön fekvő kanadai vagy szibériai területek időjárása messze zordabb, mint kontinensünké.
Mika János szerint a jelenlegi éghajlati és tengeráramlási előrejelzések szerint kicsi a valószínűsége, hogy a Golf-áramlat belátható időn belül leáll. De ha ez – legkorábban jó néhány évtized múlva – be is következik, akkor sem biztos, hogy Európára jégkorszak köszönt. A folyamatot ugyanis az ember okozta melegedés indíthatja el, vagyis nem a jelenlegi, hanem egy jövőbeli, több fokkal melegebb állapothoz képest hiányozhat majd kontinensünkön a Golf-áram melege!
