Napjainkban a HVB magyarországi fiókjainak száma eléri a 38-at, a jelenlegi piaci részesedés mintegy 5 százalékos. A magyarországi terv illeszkedik a HVB Csoport közép-kelet-európai hálózatfejlesztési stratégiájába, amelynek révén a csoport 2007-ig Közép-Kelet-Európában 200 új bankfiókkal akar rendelkezni. Jelenleg a régióban 16 országban van hálózata a csoportnak, 850 bankfiókot tudhat magáénak és több mint négymillió ügyfelet szolgál ki a HVB.
A magyarországi hálózatfejlesztés az üzleti stratégia alapján mintegy 10 milliárd forintba kerül majd és a vezérigazgató közlése szerint 800 új munkahelyet teremt az országban. “Nem akarok most sem a BÉT-ről, sem a BÁT-ról beszélni, sem a Kelerről, ez a sajtótájékoztató a bank jövőbeni stratégiájáról szól” – nyomatékosította a tájékoztató elején a vezérigazgató.
Matthias Kunsch kifejtette: a HVB Bank Magyarországon korábban elsősorban a vállalati, azon belül is főként a nagyvállalati partnerekre koncentrált, a jövőben erőteljesen nyitni kíván a magyar közép- és kisvállalatok, illetve a lakosság felé. Elmondta: napjainkban ügyfeleik közé tartozik a TOP 200-ba tartozó magyarországi nagyvállalatok 50 százaléka. Kifejtette: hosszú távú cél az, hogy 2010-re a lakossági ügyfeleik száma 400 ezer-500 ezer legyen, a kis- és középvállalati szektorban pedig 30-40 ezer ügyfelet kívánnak a partnereik között számon tartani.
A vezérigazgató ismertette: napjainkban az ingatlan-finanszírozásban jó pozíciókkal rendelkeznek, ezt a hitelintézet a jövőben erősíteni kívánja. A kis- és középvállalkozói ügyfélkör igényeinek kielégítésére a közeljövőben faktorcéget hoz létre a bank, amelyben 80 százalékos részesedéssel rendelkezik majd a HVB Bank Hungary Rt., jegyzett tőkéje 50 millió forint lesz.
A magyarországi bankpiaci helyzetről Matthias Kunsch elmondta: nagyrészt átrendeződött a bankpiac azzal, hogy az Erste megvette a Postabankot, a Magyar Külkereskedelmi Bank pedig a Konzumbankot, így az országban a bankpiacot erős koncentráció jellemzi. A HVB a magyarországi hálózatfejlesztést emiatt “zöldmezős beruházásokkal” akarja megvalósítani.
Attól a vezérigazgató nem tart, hogy az Európai Unióba való belépést követően a külföldi bankok jelentős számban fiókokkal jelennének meg Magyarországon, mivel “a magyarországi jogi környezet nem kedvez a leánybankok fiókká alakításának” – vélekedett a vezérigazgató.
Kérdésekre válaszolva elmondta: “most bank vásárlására nem látok lehetőséget a magyarországi piacon, a zöldmezős beruházással megvalósított fiókok nyitásán van a sor” – mondta. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: jelenleg a HVB Bank lakossági ügyfélköre mintegy 100 ezer főből áll, a kis- és középvállalkozások közül hatezer cég a partnerük, a nagyvállalati körbe tartozó cégekből pedig négyezerrel tartanak fenn partneri kapcsolatot.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, miszerint a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a devizahitelek kockázataira figyelmeztetett, Matthias Kunsch elmondta: korábban az osztrák jegybank – az MNB-hez hasonlóan – az ausztriai lakosságot arról igyekezett meggyőzni, hogy nem kockázatmentesek a devizahitelek. Ausztriában is jellemző az, hogy egyre többen vesznek fel svájci frankban és japán jenben deviza alapú lakás-, illetve fogyasztási hiteleket, a kedvező kamatok miatt – fejtette ki. “A Magyar Nemzeti Bank helyesen tette, hogy a kockázatokra felhívta a lakosság figyelmét” – emelte ki a vezérigazgató.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
