A vártnál magasabb májusi infláció

A piaci várakozás havi 0,6% és éves szinten 7,24 százalék volt.

A havi maginfláció májusban 0,6 százalék, az éves 6,5 százalék volt. Az idén az első öt hónapban az árak 7 százalékkal voltak magasabbak mint 2003 január-májusban. A fogyasztói árak áprilisban 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz és 6,9 százalékkal a 2003 áprilisihoz képest.

Változatlan adótartalmat feltételezve is jelentős volt a májusi drágulás, míg az előző két hónapban ez a mutató 4,7 százalékon állt, addig májusban 5,4 százalékos értékre emelkedett.

12 hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 7,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a liszt, a dara 36 százalékkal, a tojás 21 százalékkal, a péksütemény 20 százalékkal, a kenyér 18 százalékkal, a cukor 14 százalékkal, a cukrászáru, a fagylalt és az eszpresszókávé 13-13 százalékkal, a sertéshús 11 százalékkal, az éttermi, a munkahelyi és az iskolai étkezés egyaránt 10 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek árai nem változtak 2003 májushoz viszonyítva. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagosnál kisebb mértékben drágultak.

A KSH szerint egy év alatt a szolgáltatások az átlagot valamelyest meghaladó, 7,9 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 19 százalékkal, a helyi tömegközlekedés és a társasházi közös költség 16-16 százalékkal, a szemétszállítás 15 százalékkal, az oktatási szolgáltatás 14, a kábeltelevízió-előfizetés 13, a testápolási szolgáltatások és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult.

Az elemzők az élelmiszerárakat okolják Banki elemzők szerint az idényáras élelmiszerek drágulása és az olajárak növekedése okolható a vártnál magasabb májusi inflációs mutató kialakulásáért. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint egyértelműen az élelmiszerek vártnál nagyobb mértékű drágulása, valamint az üzemanyagárak emelkedése hajtotta az inflációt májusban. A szezonális élelmiszerek árának jelentős emelkedése ugyan szokásos ebben a hónapban, de a havi drágulás mértéke kiemelkedően magas volt. Az élelmiszerárak alakulásában szerepet játszott még az EU-csatlakozás is, a cukor árának emelkedése például ennek tudható be. “Mivel egyszeri hatások alakították májusban az árindexet, a vártnál magasabb adat nem változtat az infláció éves lefutásán” – mondta Nyeste Orsolya. Úgy vélte, hogy valószínűleg a májusi adat volt az éves csúcs, az év hátralévő hónapjaiban pedig mérséklődő drágulás várható, így decemberben 6,0-6,2 százalék körül lehet az év/éves infláció. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ennek teljesülése nagymértékben függ a forint árfolyamától és az olajáraktól. A decemberre prognosztizált inflációs adat eléréséhez véleménye szerint az kell, hogy az euró/forint árfolyam a 252-255-ös sávban maradjon, és az olaj ára ne emelkedjen tovább.

A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése az átlagosnál jelentősen magasabb volt. Az elektromos energia és a dohányáruk 22-22 százalékkal, a vezetékes gáz 19 százalékkal, a távfűtés pedig 13 százalékkal került többe, mint 2003 májusában.

Ez volt a csúcs

Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője elmondta: az elemzők többsége egyetért abban, hogy a májusi adat jelentette az idei év inflációs csúcsát, és ezt követően már alacsonyabb mutatókra lehet számítani. Hozzátette: az persze nem kedvező, hogy a fogyasztói árindex a vártnál magasabb szinten tetőzött.

Török Zoltán várakozása szerint júniustól az év végéig jelentősen csökkenhet az árindex, és decemberre 5,5 százalékos év/éves infláció alakulhat ki. A Raiffeisen elemzője a májusi magas infláció okait elemezve kifejtette: az élelmiszerek 1,7 százalékos havi drágulása nagyon magas volt, a szezonális élelmiszerek kiszámíthatatlan áralakulása miatt azonban erre nehéz volt jó előrejelzést adni.

A cukorár uniós csatlakozással összefüggő emelkedése szintén jelentős szerepet játszott az árindex alakulásában. Az egyéb tényezők, például az olaj ára, a várakozásoknak megfelelően alakult – tette hozzá.

PM: nincsen inflációs nyomás

Az inflációs adat megjelenése után kiadott pénzügyminisztériumi közlemény szerint az első féléves csúcs után a második félévben lassul a fogyasztói áremelkedés üteme, a gazdaságban nincs inflációs nyomás.

Ezt mutatja, hogy az idényáras élelmiszerek és az üzemanyagok drágulásától eltekintve az árszint összhangban van a prognózissal. 

A PM szerint folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak, így a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az idén az éves átlagos fogyasztói áremelkedés 6,5 % körül alakul, jövőre pedig teljesül a jegybankkal közös decemberi 4,0 %-os inflációs célkitűzés.

A közlemény szerint szezonális hatásként jelentkeztek a vártnál magasabb friss gyümölcsárak, ez azonban átmeneti jellegű, az agártárca előrejelzése szerint az idén jó mezőgazdasági termés várható.

A kőolaj világpiaci ára április-májusban a vártnál magasabb lett, s ez Magyarországon is érződött – tartalmazza a közlemény. Az ötödik hónapban az üzemanyagok drágulása 0,2 százalékponttal emelte az árindexet.

A minisztérium azzal számol, hogy a kőolajárak nem maradnak ilyen magas szinten, s ennek fogyasztói árnövelő hatása megszűnik.

A tárca szerint a számok azt mutatják, hogy nem igazolódtak a korábbi félelmek, miszerint a május 1-jei uniós csatlakozás jelentős áremelkedést eredményez. A cukor kivételével egyetlen termékkörben sem emelkedtek az árak a csatlakozás miatt számottevően.