A drágulásban szerepet játszottak az EU-csatlakozáshoz köthető tényezők- mondták londoni feltörekvő piaci elemzők a májusi inflációsi adatok ismertetése után. Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke az MTI-nek azt mondta: a ház előzetes várakozása szerint az uniós csatlakozással járó hatások már érződnek a 7,6 százalékos tizenkéthavi májusi inflációban. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni részlegének alelnöke egyértelmű tényként mondta, hogy az EU-csatlakozás árfelhajtó hatása érvényesült már a májusi árakban, és ezt az előrehozott lakossági vásárlások inflációnövelő hatásával magyarázta.
Evans, a Bank of America vezető térségi elemzője szerint azonban a piacon ennél nagyobb aggodalmat okoz, hogy az év eleji adóváltozások jelentős, egyszerinek várt árnövelő hatásának a várakozások szerint mára le kellett volna csengenie, de “úgy tűnik, hogy másodlagos hatások jelentkeznek”. A szakértő szerint a májusi adat ennek alapján valószínűleg nem is az idei tetőzés; az valamikor júliusban, még nagyobb valószínűséggel augusztusban következik be.
Arra a kérdésre, hogy ez megkérdőjelezheti-e az MNB derűlátó múlt havi inflációs jelentését, Evans igennel válaszolt, mondván: az augusztusi tetőzést 8,3 százalékra várja, utána fokozatos csökkenés kezdődik a tizenkéthavi inflációs számokban, de az év végén is még 6,7 százalék várható. Hozzátette: a BoA most 7,2 százalékos évközi átlagos inflációval számol, ami “sokkal magasabb” a jegybanki inflációs jelentésben foglaltnál. Evans szerint a 2005. végi infláció 4,6 százalékos lesz.
Mindez azt jelenti, hogy a piac által várt további jegybanki kamatcsökkentések legalábbis egy időre elmaradnak. Már az e hét elejére várt csökkentés elmaradása is jó eséllyel azt jelezte, hogy a bank maga is egyre jobban aggódik az inflációs kilátások miatt – mondta a Bank of America elemzője, aki szerint a piac is mérsékelni fogja rövid távú kamatcsökkentési várakozásait.
Evans szerint felmerül a kérdés, hogy akkor mi indokolta az elmúlt egy hónap “agresszív” kamatcsökkentését; az elemző úgy vélte, hogy olyan (inflációs) információk kerültek elő, amelyek “az MNB-nek is újdonságot jelentettek”.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a kamatcsökkentés teljes leállása az év további részére, a BoA elemzője azt mondta: ez akkor lehetséges, ha “további igen rossz adatok hatására” eladási hullám indul meg a kötvénypiacon, és a forint euróárfolyama 260 fölé gyengül.
Olivier Desbarres, a CSFB vezető elemzője azt mondta az MTI-nek, hogy az EU-csatlakozás árhatásai mellett a magas olajár alábecsült hatása is szerepet játszott a vártnál magasabb májusi inflációban.
A CSFB elemzője szerint is valószínű ennek alapján, hogy az MNB több hónapra befagyasztja a kamatcsökkentést, főleg a hétfőn esedékes – a kereskedelmi mérleg alapján jó eséllyel igen gyenge – új fizetésimérleg-számok után. Arra a kérdésre azonban, hogy látja-e esélyét a kamatcsökkentés teljes leállításának az idei évre, Desbarres határozott nemmel válaszolt, mondván: a makromutatókban javulást vár az év második felében, és egyelőre tartja magát az idei év egészére adott, 2,00 százalékpontos kamatcsökkentési előrejelzéséhez.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
