Belföld

Hol tart a hazai e-kormányzat?

Magyarországnak igazodnia kell az eEurope tervekben megfogalmazott uniós irányelvekhez. Az e-közigazgatásnak az a célja, hogy lehetővé váljék a hatóság és a polgárok közötti kommunikáció digitális formában.

Hazánkban az informatikai fejlesztés, e-közigazgatás gondolata az 1990-es években jelentkezett először. Eleinte nem egy átfogó konkrét feladatokat, célokat összefoglaló dokumentum jelent meg, hanem az információs társadalmi szakanyagokban publikálták az ezzel kapcsolatos gondolatokat. A szakanyagok közül az 1995-ben elkészült Nemzeti Információs Stratégia (NIS) a legjelentősebb. A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia tekinthető az első e-kormányzati programnak, majd az eEurope+ akciótervhez igazodva elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS).





A tanulmány

A Magyar Információs Társadalmi Stratégiát (MITS) 2003 októberében fogadta el a kormány. A más országokban szerzett tapasztalatok felhasználása és beépítése a MITS-be felgyorsíthatja az elektronikus kormányzati reformokat, a felesleges fejlesztések és kutatások elkerülése pedig költségmegtakarítást eredményez. A Budapesti Műszaki Egyetem Informatikai Központjának szakértői tanulmányban foglalkoztak a MITS koncepciójával, összehasonlítva más országok hasonló jellegű terveivel. Elemzésükben megállapították, hogy az általuk megvizsgált e-kormányzati és információs társadalmi stratégiák közül a magyar koncepció teljesen megfelel a követelményeknek. A rész- és ágazati stratégiákat is tartalmazó dokumentumban nehéz olyan probléma- vagy feladatkört találni, amellyel ne foglalkozna. A kutatók ugyanakkor hátrányként említik, hogy az egyes részstratégiák megfogalmazzák a teendőket, de a megvalósítás mikéntjére kevesebb figyelmet fordít. Ez azért gond, mert az átfogó és összehangolt e-kormányzati rendszerek megvalósítása konkrétabb alapokat kíván.

Az elektronikus közigazgatás megteremtésének nem csak technológiai feltételei vannak. A BME Informatikai Intézet tanulmánya szerint ki kell alakítani a megfelelő jogi környezetet, módosítani kell, illetve felül kell vizsgálni például a szerzői jogi törvényt, az információs társadalmi szolgáltatásokról és az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt, a digitális archiválást, az elektronikus hírközlést, a közigazgatási eljárást, a közbeszerzést szabályozó jogszabályokat. A jogszabályi változások mellett szükség van az informatikai eszközök elterjedésére a lakosság és a közintézmények körében egyaránt.

e, mint eEurope

Magyarországnak mint az unióhoz csatlakozó országnak meg kell felelnie az eEurope tervekben megfogalmazott irányelveknek. Az Európai Bizottság 2000-ben fogalmazta meg az eEurope 2002 tervet, amelyben az alábbi fő irányokat jelölte ki: olcsóbb és gyorsabb internet-hozzáférés; beruházás emberekbe és készségekbe; az internet használatának ösztönzése. A 2001-ben csatlakozó országok számára megfogalmazták az eEurope+2003 tervet, 2002-ben kiadták az eEurope 2005 tervet, amelynek célkitűzései: kedvező körülmények megteremtése a magán beruházások és új munkahelyek létrehozásához; a termelékenység fokozása; a közszolgáltatások korszerűsítéséhez való hozzájárulás. Ezen túl megfogalmazták, hogy az országoknak lehetőséget kell adni mindenkinek, hogy részt vehessen a globális információs társadalomban.

Az uniós elvekhez igazodó Magyar Információs Társadalmi Stratégia egy programcsomag, amely Központi Kiemelt Programokban és Ágazati Kiemelt Programokban fogalmazza meg az e-fejlesztési irányokat. A MITS egyfajta iránymutató dokumentum is, amely meghatározza a programok fő céljait és a programokért felelős kormányzat szerveket és a közreműködő intézményeket. A MITS irányelvei alapján készülnek el a különböző e-programok. A stratégia 19 kiemelt központi programot tartalmaz, amelyek négy területet ölelnek fel: jog és igazgatás, gazdaság és infrastruktúra, tartalom és szolgáltatások, oktatás.


Hol tart a hazai e-kormányzat? 9

Az elektronikus közigazgatás megteremtésére két fő programot irányoztak elő, az egyik az e-kormányzat, amelyért a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a felelős. A MeH létrehozta a programmal foglakozó Elektronikus Kormányzati Központot (EKK), s az elkészítette az e-kormányzat stratégia és program tervét. A másik fő irány az e-önkormányzat megteremtése, ennek felelőse az IHM. Az IHM központi szerepet tölt be a MITS programok (ágazati és központi) programok kidolgozásában. A programok koordinálására az IHM létrehozta az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (ITKTB), amelynek ma hét albizottságában folyik a munka.

A KözHáló program célja, hogy megteremtse az állampolgár és a közcélú intézmények közti elektronikus kommunikációt. A KözHáló többszintű, infokommunikációs hálózatokon működő, a kormányzat által létrehozott vagy megbízott szervezetek által felügyelt szolgáltatások összessége. A KözHáló megvalósításának főbb programjai:
• Teleházak internetes kapcsolatainak megvalósítása
• Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által üzemeltetett csatlakozási pontok kialakítása
• 2004-re 2004 eMagyarország közösségi hozzáférési pontból mintegy 1000 pont bekötése
• a Sulinetnek, mint alhálóprogramnak a bővítése;
• a társtárcák tervezésével összhangban további alhálók létrehozása.
• az összes hazai település közcélú intézményeinek szélessávú internethálózatba való bekötése.





Az e-közigazgatás felé

Az elektronikus közigazgatás megteremtésének néhány főbb lépése:
• Sulinet program elindítása, amely lehetőséget ad lakossági és közintézményi szinten az Európai Unió informatikai infrastruktúrájához való felzárkózáshoz.
• 2001-2002. megalkották az elektronikus aláírással kapcsolatos jogszabályokat
• 2003. október elindult az egyablakos ügyintézés tesztüzeme a www.magyarorszag.hu oldalon
• 2003 végén elkészült az európai Uniós ajánlásoknak megfelelően a Magyar Információs Társadalom Stratégia, melynek része az e-kormányzati és e-önkormányzati stratégia
• 2004. január 1-én életbe lépett az Elektronikus Hírközlési Törvény

Digitális írástudás

A közháló többrétegű infrastruktúra alsó rétegei azok a távközlési infrastruktúrák, amelyek az informatikai rendszerek adatforgalmának a lebonyolítására szolgálnak. A közhálóhoz szélessávú, folyamatosan rendelkezésre álló átviteli utakat kell kialakítani. A lakosság informatikai eszközökhöz (számítógép, perifériák, internet stb.) való hozzáférését a közháló program közösségi formákban támogatja. Nyilvános szolgáltatást a köztéri terminálokon és/vagy közösségi térben elhelyezett és IT-mentor (szakképzett személyzet) által felügyelt számítógépeken (KözPontokon, eMagyarország-pontokon) történne.

A nyilvános közösségi elérési pontok (KözPontok) “saját” szolgáltatásokat is adnának, elsősorban oktatás, képzés formájában (digitális írástudás). Az eMagyarország-pontok olyan nyilvános internet-hozzáférési helyek, amelyek révén azok is hozzáférhetnek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincs otthoni, munkahelyi vagy iskolai hozzáférésük. A regisztrációval igénybe vehető e-közigazgatási szolgáltatások elérhetők az interneten. Az e-szolgáltatások egy része ügyleírási (online információszolgáltatás), míg más részük egy-, illetve kétirányú interaktivitású ügyintézési szintnek felel meg. 2004 áprilisában lakcímigazolvány, nemzetközi jogosítvány, egyéni vállalkozói igazolvány és anyakönyvi ügyekben indíthattunk ügymenetet, valamint időpontot foglalhattunk egyéni vállalkozás, lakcímigazolvány igénylés, anyakönyv, vezetői engedély, lakcímváltozás, személyazonosító igazolvány és útlevél ügyekben.


Hol tart a hazai e-kormányzat? 18

Ajánlások a nyílt forráskódra

A tanulmány legfontosabb része ajánlásokat tartalmaz a magyar kormányzat számára – például nyíltan érvelnek a nyílt forráskódú programok használata mellett. Az ilyen programok használata – mind szerveroldali, mind irodai alkalmazásként – egyre jobban terjed, így nem lehet figyelmen kívül hagyni őket. Minden újonnan megvalósítandó feladat esetében meg kell vizsgálni, hogy létezik-e olyan nyílt forráskódú szoftver, amely alkalmas a feladat ellátására. Ha igen, akkor célszerű ezeket a megoldásokat előnyben részesíteni. Már meglévő zárt forráskódú alkalmazások esetében meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e, illetve gazdasági, használhatósági vagy egyéb előnnyel jár-e ezek leváltása vagy migrálása nyílt forráskódú megoldásokra. Aktív kapcsolatot kell tartani a nyílt szoftvereket fejlesztő szervezetekkel az igények minél jobb megfogalmazása és ezek megvalósítása érdekében.

A technológiai haladás a nyílt ipari szabványok irányába mutat. Az internettechnológiákban alkalmazott szabványok, mint például a TCP/IP, http, XML, mind nyílt, gyártófüggetlen szabványok. A nyílt szabványok a tapasztalatok alapján megkönnyítik az interoperábilis alkalmazások készítését, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a legtöbb e-kormányzati megoldás eleve nyílt szabványokon alapul, vagy migrál ilyen rendszerekre. A nyílt szabványok, illetve a nyílt forráskódú szoftverek használatát az EU is szorgalmazza és támogatja.

A nyílt szabványok alkalmazása mellett szólnak a következő érvek:
• A szabványok bárkinek hozzáférhetők, az ezekre alapuló fejlesztés bármikor lehetséges.
• Könnyebben megvalósul a gyártófüggetlenség, mivel a hozzáférhető szabványok alapján várhatóan több gyártó is készít implementációkat.
• Jobb interoperabilitás, mivel a szabványok értelmezése egyszerűsödik.
• Kevesebb költség, mivel nem kell licenc- és egyéb díjakat fizetni a gyártónak.
• Hosszú távú tervezhetőség. A nyílt szabvány elérhetőségét nem korlátozhatja a tulajdonosa, illetve nem kényszerítheti a szabványalkalmazásból való kivételét.





Mit mikor?

A szolgáltatások elektronikussá tételét a MITS az alábbi ütemezésben határozta meg:
2004: Közös önkormányzati portál jöjjön létre
2006 eleje:
• Az eEurope2005 programban meghatározott nyilvános alapszolgáltatások legalább 70 százaléka integrált tranzakciós szolgáltatás legyen
• A komplex elektronikus közigazgatási rendszereket az önkormányzatok 30 százalékánál implementálják
• Fejeződjék be az önkormányzati információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése 

Egységes back office és központi katalógus

Az e-kormányzati szolgáltatások alapja az intézmények back-office rendszereiben lévő információ. Ezen rendszerek általában több szállító független termékei, amelyek különböző technológiával és időpontban készültek. A rendszerek fejlesztésekor még nem volt szempont, hogy más rendszerekkel együtt tudjanak működni, általában nem teljesítik az interoperabilitási kritériumokat. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek az e-kormányzati környezetbe közvetlenül bekapcsolhatók legyenek, jelentős fejlesztéseket kellene elvégezni rajtuk, vagy új rendszereket kellene felállítani.

Európában a központi adatkatalógus vagy funkciójában hasonló nyilvántartás majdnem mindenütt létezik – hatásköre, érvényessége, feltöltöttsége, kihasználtsága azonban nagymértékben eltér. Célszerű lenne, hogy Magyarországon is működjön ilyen központilag nyilvántartott fogalomtár és adatkatalógus, amely tartalmazza a széles körben használt adatok modelljét, az ajánlott adatszerkezeteket és ezek szintaxisára és szemantikájára vonatkozó információkat.

A nemzeti adatkatalógus kialakításakor az egységes fogalmak kialakítása azért is elengedhetetlen, mert ma az alapadatok (mint név, cím stb.) szintjén is eltérések vannak a nagy nyilvántartó rendszerek között, s így nehézkes az adatcsere. Nagyon fontos a szabvány hazai adaptációja. Az egyes részterületeken az apró részletekig kidolgozott szabványokat, fogalomtárakat és modelleket a hazai sajátosságokhoz kell adaptálni. Így megmarad a lehetőség, hogy a rendszer más európai rendszerekkel is együttműködhessen.





Ha már működik

Egy sikeres e-kormányzatnak a következő kihívásoknak kell megfelelnie, hogy elnyerjék az állampolgárok bizalmát, javítsák a kormányzati munka hatékonyságát.
• A már kiépített belső ügyviteli rendszerek és bennük felhalmozott adatvagyont lehetőleg minél nagyobb arányban kell felhasználni az e-kormányzati szolgáltatások kialakításakor. Természetesen ez alkalmat ad az elavult belső rendszer cseréjére is.
• Az e-kormányzat rendszereinek együtt kell működniük, interoperábilisnak kell lenniük.
• A szolgáltatásoknak és a rendszereknek biztonságosnak kell lenniük.
• A szolgáltatásoknak megbízhatóaknak kell lenniük, folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.
• Az e-kormányzati szolgáltatásoknak egységes kezelőfelületet kell adnia.
E-kormányzati architektúra
• A szolgáltatásokat integrálni kell – új minőséget létrehozva.

Egységes e-közigazgatás!

A közép- és hosszú távú cél, hogy lehetővé váljék a hatóság és a polgárok közötti kommunikáció digitális formában való bonyolítása. A digitális űrlapok alkalmazásával, valamint az űrlapok az interneten való digitális átvitelével a költségek csökkenthetők és a feldolgozás mindkét oldalon egyszerűsödik és felgyorsul.

A tanulmány készítői azt javasolják, Magyarországon is alakítsanak ki egy központi, egységesített űrlap-nyilvántartást, amely a közigazgatás e-szolgáltatásainak kialakítása során jelentős előnyökkel jár. Az előnyök között említhető, hogy például törvényi változás vagy egyéb módosítás esetén az egységesített űrlapok könnyebben módosíthatók, vagy az űrlapokat feldolgozó backoffice rendszerek ebből a szempontból egységes adatbevitelre készíthetők fel, elkerülhetők a redundáns fejlesztések stb. Az e-szolgáltatások kiépítése a legtöbb esetben vélhetőleg követni fogja az információszolgáltatás – űrlapletöltés – komplex interaktív szolgáltatásfejlettségi szintjeit. A kialakítandó központi nyilvántartás mind az űrlapletöltési szolgáltatás mind a komplex szolgáltatások kiépítésének alapjául szolgálhat. Az űrlap egységesítése és a központi nyilvántartás kialakítására ki kell jelölni egy szervezetet, amely a használatban lévő űrlapok alapján elvégzi ezeket a feladatokat.

A BME Informatikai Központ tanulmányának témavezetője: Jankovits István
Szerkesztette: Vass Enikő

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.