Belföld

Két kaptafára – Siesta és Tisza

Más-más stratégiával próbál szerencsét az új kézbe került Siesta és az eladandó Tisza, de a cél közös: a talpon maradás. Egyikük egy régi márkát éleszt újra, másikuk a gyermekcipők piacán növeli részesedését.

Orosz Lászlónak leesett az álla, amikor – néhány nappal az ezredfordulós foci-vb előtt – az egyik újság címlapján viszontlátta találmányát. Az „isteni” David Beckham kezében az ő „mesterlövész” sportcipője ragyogott, de az Adidas logójával. Az Orosz-féle cipő „csőrén” különböző irányú bordákat helyezett el a feltaláló. E szabadalmazott cipővel nagyságrendekkel pontosabb a lövés, könnyebb a labdalevétel. A feltaláló és a multinacionális gyártó közötti jogvitában mindmáig nincs happy end, de az már bizonyos, Orosz Lászlóéhoz hasonló kreatív ötletre lenne szüksége a hazai cipőkészítőknek, hogy állni tudják a focinál is gyilkosabb versenyt.





Tulajdonos-váltó

A gyártók egyedi cselekkel próbálkoznak a piacon, és nem véletlen, hogy hónapokon belül két meghatározó hazai cég is tulajdonost váltott, illetve vált. Június 2-án jár le a Tisza Cipő Rt. privatizációs pályázatának beadási határideje. A nyugati bástyán, a hajdani Sabaria gyárból levált, gyermekcipőket készítő Siesta Shoes Kft.-n az év elején adott túl a svájci Marc Shoes Corporation (MSC).

Ébredő Csipkerózsika


Egy évvel ezelőtt szinte Csipkerózsika-álmából rázták fel a hetvenes-nyolcvanas években az olcsó „műanyag dorkóiról” és sport(os) cipőiről ismert Tisza Cipő márkát. Afféle suttogó propagandával érték el a márka népszerűsítői a főleg huszonévesekből álló célközönséget (Figyelő, 2004/20. szám). A kínai dömping, s az ezredforduló óta egyre erősödő cipőpiaci krach közepette a konkurensek eleve kalandorságnak tartották sajátos ízlésvilágú és prémium szegmensű sportos utcai (vagy utcai sport) cipőkkel megjelenni a piacon. Vidák László, a kereskedelemmel foglalkozó Clash Kft. ügyvezető igazgatója azonban több évtizedes rutinjában bízva megpróbálta, s nem is eredménytelenül. Egy év alatt több mint 6 ezer párat adott el a retro vagy oldschoolos újkori Tisza Cipőből. Felkutatta a régi tervezőket, és büszke arra, hogy ma is a hajdani kaptafákon, de már válogatott, igényes anyagokból készülnek a termékek a holdingként működő Tisza Cipő Rt. leányvállalatánál, a Tisza Cipőgyártó Kft.-nél Martfűn, és egy másik társaságnál Cegléden.






Konkurenseké Martfű

Az egykori Tisza Cipőgyár hajdani martfűi telepének nagy részét már megvásárolták, illetve bérbe vették a konkurensek, a többi közt a Salamander. A Tisza Cipő Rt. korábban igazán színes termékpalettája is beszürkült, a bevétel nagy részét a németországi cipőfelsőrész-bérmunka hozza.

A “T” logó


A Tisza márkanév kizárólagos használati jogát a társasággal kötött szerződés alapján 10 évre megszerző Vidák László cége együttműködési szerződést kötött a Tisza Cipőgyártó Kft-vel. Emellett Vidák László szerezte meg a stilizált „T” logóhoz fűződő kizárólagos védjegyjogokat. Mint mondja, önálló termékfejlesztésbe is kezdett, és az új modellekhez fűződő jogok már kizárólagosan az ő cégét illetik meg. A 99,37 százalékban állami részvénytársaság jelenleg a Tisza cipő védjegy tulajdonosa.


Nem sikerült eladni


A kilencvenes évek derekán már el akarták adni a társaságot, de nem sikerült. A bennfentesek szerint azért, mert többet vártak a cégért a kelleténél. Az ezredfordulós újabb reorganizációs terv véghezviteléhez, amellyel a világmárkákkal versenyző, erős gyártó-értékesítő szervezetté gyúrták volna át a Tiszát, már nem volt elég lendület. Az idei tender kilátásait az is beárnyékolja, hogy a mintegy 900 millió forintos saját tökével, három leányvállalattal és értékes ingatlanokkal, két gyárral is rendelkező társaság már 2001-ben és 2002-ben is veszteséges volt. A vevőtől a decemberben lejáró 115 millió forintos tulajdonosi kölcsönt is visszavárja az eladó. Három évig legfeljebb évi 10-10 százalékkal lehet csökkenteni a 400 fős létszámot.






 

 

 

 

Stratégiai partnerre várva

Nincs is más út a magyar tulajdonú cipőkészítők számára, minthogy külföldi stratégiai partnerhez csatlakozzanak – szögezi le Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés igazgatója. Minden bizonnyal a Tisza Cipő jövője is azon fog múlni, megtalálja-e várva várt stratégiai partnerét. Hiába fejleszt ki kitűnő termékeket, hiába specializálódik, önmagában még a legügyesebb vezetés sem tudja sikerre vinni a céget. A hazai gyártók kicsik ahhoz, hogy a külföldi konkurensekkel, élükön az évi több mint egymilliárd pár cipőt gyártó, ebből 800 milliót exportáló kínaiakkal szemben bármilyen kis piaci szegmensben felvegyék a harcot.

A simább út


A Siesta útja simább volt: az anyavállalat, a szombathelyi Sabaria Cipőgyár után 2000-ben az egyik megrendelője hibájából pénzügyileg megingott Sabaria Siestát is megvásárolta a svájci MSC. Azzal, hogy a Marc uszályába került, a legnagyobb bajtól, a megszűnéstől megmenekült a gyermekcipőkre szakosodott, s e szegmensben itthon piacvezető társaság. Az MSC-nek azonban nem illett a profiljába a gyermekcipő. Gyártása egyre nagyobb részét amúgy is áthelyezi a Távol-Keletre, ezért az idén januártól új kézbe került a hazai gyermekcipő-piacon mintegy 6,4 százalékkal részesedő vállalkozás. A vevő osztrák szakmai befektető, a Vasváron már magyarországi gyárral is rendelkező Shoe & Shirt Group – amely a gyermek és az ifjúsági cipők piacán 43,4 millió eurós tavalyi árbevételével, 2,25 millió párral már eddig is nagyágyúnak számított – a Siestával Európa harmadik gyermekcipőgyártójává lépett elő. Szalay Gábor, a tavaly mintegy 250 ezer pár gyermekcipővel egymilliárd forint árbevételt kimutató Siesta Shoes ügyvezető igazgatója a külföldi piacokkal rendelkező csapat részeként immár optimista a márka jövőjét illetően.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.