Belföld

Vasúti liberó – meddig húzza a MÁV?

Részleges privatizáció, vagyonértékesítés, a szárnyvonalak önkormányzati kezelése - a MÁV szanálásának kulcsszavai. Az EU-ban megkezdődött vasúti liberalizáció azonban túlmutat ezen.

A rosszmájú elemzőknek lett igazuk a MÁV hitelképességével kapcsolatosan. Alig pár héttel ezelőtt, szinte az EU-csatlakozás előtti utolsó pillanatban váratlanul közel 60 milliárd forintos állami kezességvállaláshoz jutott a
Vasúti liberó – meddig húzza a MÁV? 1

magyar állami vasúttársaság, de az ennek nyomán felvehető 59,5 milliárdos, hosszú lejáratú hitel éppen csak az idei veszteségeket, valamint a tovább már nem odázható fejlesztéseket fedezi. Ezért figyelmeztettek elemzők, hogy miután jövőre megint 50 milliárd, az azt követő évben pedig újabb közel 60 milliárd forint hitel felvételére kényszerül, előbb-utóbb csődspirálba kerül a cég. Néhány éven belül ugyanis 250 milliárdra emelkedhet a hosszú távú hitelállomány, s ebben az esetben csak az adósságszolgálat megközelítheti az évi 40 milliárd forintot. Nos, a vasúttársaság elnökének minapi bejelentése szerint a hitelképtelenség nem évek múltán jön el, hanem már jövőre.


Nemzetközi járatok belföldön?

 

A magyarországi vonatközlekedés sorsa a küszöbön álló európai vasúti liberó miatt nem feltétlen kötődik szorosan a MÁV sorsához. Eljöhet még az idő, amikor – például a légi közlekedéshez hasonlóan – a vasúti pályaudvarokon is válogathatunk majd az eltérő árú és színvonalú szolgáltatást nyújtó nemzeti és nemzetközi vasúttársaságok kínálatából. 

Évről évre olvad az állami vagyon


Harkányban, egy vasúti konferencián tette meglepő bejelentését Udvari László, a MÁV igazgatóságának elnöke. Elmondta: jövőre a cég 151 milliárd forintos hitelállománnyal és – a folyamatos vagyonvesztés miatt – 180 milliárd forintos tőkével számol, ezzel meghaladhatja hitelképességének határát.


Súlyosbítja a helyzetet, hogy a cég tavalyi 33 milliárd forintos veszteségével szemben az idei üzleti tervben már 48 milliárd forint veszteség szerepel, ebben az évben 11 milliárd forint adót kell ugyanis befizetnie a MÁV-nak a neki nyújtott költségvetési támogatásból. Ráadásul az évi átlagos, 22-37 milliárd forintos veszteséget a vagyon terhére számolják el, így az állami vagyon évente körülbelül 30 milliárd forinttal csökken.



Vasúti liberó – meddig húzza a MÁV? 2

Működésképtelen mozdonyok, üres sínpárok


A 80-as évek elejétől piaci pozícióvesztésben lévő társaság számos problémával küszködik. Egyrészt gondot okoz a szövevényes portfólió: jelenleg közel 80 különféle kft. tartozik a MÁV-hoz, ám ezek összes haszna sem haladta meg tavaly a 200 millió forintot. Vélhetően komoly megkönnyebbülést hoz a cég számára a portfólió egyik felének küszöbönálló értékesítése.


A várható bevétel néha kiugróan jelentős mértékére jellemző, hogy például a fővárosban a Westend és a Nyugati pályaudvar közti területet több mint hárommilliárdért értékesítette a MÁV. Hasonló megoldás lehetőségét veti fel, hogy manapság a hazai vasúti áru- és a személyszállítás 90 százaléka a 7800 kilométer hosszú pályarendszer 60 százalékán bonyolódik. Ezért merült fel, hogy egyes vonalakat – ilyen például a Vác-Balassagyarmat szárnyvonal – átadnak az érintett önkormányzatoknak működtetésre.


Mindez aligha változtat ugyanakkor azon a tényen, hogy a vontatókapacitás állapota is súlyos. A társaság vasúti vontató eszközeinek többsége ugyanis általában javítás alatt áll.


A privatizáció mint szalmaszál


Ebben a helyzetben érte a MÁV-ot az uniós csatlakozás, melynek első lépéseként május elsejétől a pályakapacitás 20 százalékát megnyitották az összes uniós vasúttársaság előtt. Ez azonban korántsem jelenti a folyamat végét. A tervek szerint a teljes liberalizációra az áruszállítás terén 2006-ban, a személyszállítás területén pedig 2007-ben vagy 2008-ban kerül sor.


A fokozódó verseny mellett egyúttal az állami eszköztár szűkülésére is fel kell készülnie a vállalatnak. Kiutat jelenthet persze a kilátástalannak tűnő helyzetből MÁV részleges privatizációja. Elsősorban a teherfuvarozási üzletágról lehet szó. Egyrészt ez kelthet üzleti érdeklődést, másfelől az állam a közfeladat ellátásának jogcímén a személyszállítás támogatására találhat az Európai Unión belül is kiskapukat. Elemzők szerint a nyereséges teherfuvarozási üzletág piaci értéke jó esetben elérheti a 100 milliárd forintot is, ami még kisebbségi tulajdon értékesítése esetén is komoly „falatot” jelentene az állami privatizációs szervezet számára.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik