Csonki István hozzátette: bár az esőzések hatására a tó vízszintje mostanra elérte 128 centimétert és közelíti a tavaly májusi értéket, az elmúlt négy évből három negatív vízmérleggel zárult, ami arra figyelmeztet, hogy vannak olyan periódusok, amikor a Velencei-tó életében a kevés csapadék miatt vízhiány lép fel.
A vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakembereknek a következő időben meg kell határozniuk, hogy mekkora az a minimális vízszint, amelynél már károsodik az élővilág, romlik a vízminőség és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja a turizmust, az üdülést, tehát amikor a tó stabilitása érdekében elengedhetetlenné válik a beavatkozás – mondta az igazgató.
Kiemelte: a tudományos műhelymunkával párhuzamosan szükség van annak megvizsgálására is, hogy honnan, miként lehetne a legjobb feltételekkel vizet juttatni a tóba.
A szakemberek erre a célra jelenleg a korábbi vízpótlás alkalmából már hasznosított rákhegyi vízbázist tartják alkalmasnak, amelynek tisztítókapacitása és csőhálózata jelenleg csak az ivóvíz igények kielégítésére elegendő, ezért a rendszert bővíteni kellene. A fejlesztéshez, valamint a működtetéshez állami támogatásra és az érdekeltek összefogására van szükség – fogalmazott Csonki István.
A környezetvédelmi- és vízügyi igazgatóság vezetője szerint a tó vízszint-ingadozásával kapcsolatban az esetleges vízpótlásra való felkészülés mellett az üdülők, a turizmussal foglalkozók szemléletváltására is szükség volna.
