Kétszázhét alkalmazottat bocsát el csoportos létszámleépítés keretében a Magyar Posta Rt., miután közölték, hogy nem kívánnak Budaörsön, az új logisztikai központban dolgozni. Eredetileg háromszázan utasították el a munkát, de közel százan közülük az egyértelmű nyilatkozat helyett inkább a betegállományt választották.
Álomnak bizonyult az autópálya-vásárlás
Nem mindig érkeznek ilyen szomorú hírek a Postától. Alig néhány hónapja még úgy látszott, felvirrad a Magyar Posta nagy napja, s a Postabank privatizációjából nagyot kaszálhat a patinás szervezet. Olyannyira beleélte magát ebbe a honi közélet, hogy meg is találta már a Postabank eladásából befolyó 101 milliárd forint helyét. Nevezetesen az volt a feltételezés, hogy az M5-ös autópályát vásárolja meg a Posta, pontosabban az annak koncesszióját birtokló AKA Rt.-ből harap nagyot az állam helyett, vagy inkább annak nevében.
Egy álló pillanatig talán reálisnak is tűnhetett az elképzelés, hiszen a társaság tulajdonosai – a csaknem 50 milliárd forintra tehető hitelek átvállalásán kívül – 270 millió eurót (tehát körülbelül 71 milliárd forintot) kértek a cégért. Aztán, ahogy az lenni szokott, kiderült, hogy a Posta koránt sincs ennyire kedvező helyzetben. A Postabank vételára ugyan valóban a Magyar Posta Rt.-hez folyt be, ám a privatizációs szerződés szerint ez az összeg a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-t illette meg. Így ebből a pénzből a Magyar Postánál csak annyi maradt, amennyi a tranzakció költségét fedezte, a többi áldozatul esett a tavaly év végi tőkecsökkentésnek, melyet a tulajdonos ÁPV Rt. rendelt el.
Mi változott?
A tarifaemeléssel egy időben a helyi és távolsági levelek tarifája egységessé vált. Ami azzal jár, hogy egyes viszonylatokban az átlagot meghaladó mértékű tarifaváltozás várható, ezt ellensúlyozzák az új súlykategória bevezetésével (egyéb levél 50 grammig), amely esetében a küldemények tarifaszintje a tavalyi ár alatt marad. Szintén a tarifacsökkenés irányába hat a levélportfolióban az úgynevezett elsőbbségi küldemény bevezetése. Ez az expressz szolgáltatást váltja fel a levélforgalomban, s így a korábbi 340-370 forint díjú szolgáltatást az ügyfelek 90–160 forint áron vehetik igénybe, közel hasonló színvonal mellett.
A Posta valós helyzetét jól jellemzi, hogy időről időre felmerül a kisebb településeken a szolgáltatások további szűkítése. Az év elején ez azzal járt volna, hogy az egészen apró falvak után immár a 600-2000 lakosú településeken is felszámolják a postahivatalokat.
Ez a cég működése, gazdaságossága szempontjából talán indokolható lett volna, de az uniós csatlakozás keresztülhúzta a cégvezetés terveit. A kormányzat az uniós feladatok – köztük a kistelepülések európai szintű ellátása – előírásával, s némi tarifaemeléssel húzta meg az állami tulajdonos és a közfeladatot ellátó cég kompromisszumának körvonalait.
Miután a magyar Posta Rt. költségvetési támogatásban nem részesül, s az EU-csatlakozás nyomán erre a jövőben sincs mód, a Pénzügyminisztérium éves szinten átlagosan 10 százalékos áremelést hagyott jóvá. A márciusi hatálybalépés következtében ennek az idei tényleges mértéke 8,3 százalék lett.
Fejetlenség után „fővesztés”
A postai szervezet európaivá szabása nem megy könnyen. Némi kapkodásra, fejetlenségre utal az új, s persze definíciószerűen modern budaörsi elosztó központ körüli botrány. A központ ugyanis már a kezdet kezdetén működésképtelen volt. Sovány magyarázat a vezetői hiba, s a következmény, egy felelős igazgató leváltása.
Akár még hihető is lenne, hogy 300 munkavállaló csak az utolsó pillanatban közölte: nem kíván az új telephelyen dolgozni. A menedzsment részéről azonban a szemléletmód szűk horizontját jelzi, hogy még a botrány kirobbanása után is úgy aposztrofálták a váltást: a dolgozók nem voltak hajlandóak a „rossz környezetű Keleti pályaudvarról” átköltözni a Budaörsi munkahelyre. Észrevehették volna, hogy az általuk kínált alacsony keresetű – nyilván csak keresetkiegészítésre szolgáló – munka nem motiválja az ingázást.
Miként a 6,5 százalékos béremelés sem feltétlenül ösztönző erő alacsony kereseti bázis esetén. A felmondások e heti kézbesítésével ez a probléma valószínűleg nyugvópontra jut, s a budaörsi logisztikai központ idővel vélhetően behozza majd a ráfordított 9,5 milliárd forint beruházási költséget.
A Magyar Posta Rt. jövője persze nem csak a menedzsment döntésein múlik. A kormányzat részéről felvetődött a privatizáció lehetősége is. Elsősorban a tőkebevonásos magánosítást pártolja a szaktárca, bár attól sem zárkózott el, hogy kisrészvényesek is tulajdonhoz jussanak.
