A tíz új tagállam határain továbbra is lesz határellenőrzés, amelyet a határőrizeti szervek végeznek. A nemzeti határon eddig végzett vámvizsgálati formaságok az EU-s országok felé megszűntek, ugyanakkor továbbra is szigorúan korlátozzák a külföldi alkohol- és cigarettavásárlást. Az engedélyezett mennyiség országonként változik, de továbbra is igen kicsiny marad a magánszemélyek számára.
Még többet a vámokról
Vita egy szóról – a tét: 13 ezer cég adatai
A KSH új áruforgalmi rendszert vezet be
Uniós adószámot kapnak az importőrök
A magyar vámhatóság a nemzeti vámhatárok 30 kilométeres sávjában bármely magánszemélyt és kamiont ellenőrizhet szúrópróbaszerűen. Magyarország déli-délkeleti-keleti határain, amelyek az unió külső határai, ugyanakkor szigorú vámellenőrzésre számíthatnak elsősorban a nem uniós tagországok polgárai és fuvarozó vállalkozói.
Május elsejétől két kategóriát vizsgál a külkereskedelmi statisztika: az unión kívüli termékforgalmat és az EU belső piacán belüli forgalmat. A külkereskedelmi statisztika változása mintegy 37 ezer céget érint Magyarországon. Az EU-n kívüli forgalom statisztikáját, az Extrastatot továbbra is vámokmányok, a vámnyilvántartások alapján mérik, míg az unión belülit, az Intrastatot közvetlen vállalati adatgyűjtéssel vizsgálják.
25 milliós limit
Csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi EU-n belüli ki-, illetve beszállítása meghaladja az adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a hivatal minden naptári évre előre kiszámít és közzétesz. Az idén érvényes adatszolgáltatási küszöbérték mind a beérkezésre, mind a kiszállításokra 25 millió forint. Az Intrastat esetén az áruk mindkét irányú mozgására kiemelt küszöbértéket is meghatároz a KSH. Az idén érvényes kiemelt érték a beérkezésekre 1,9 milliárd forint, a kiszállításokra 3,7 milliárd forint.
A külkereskedelmi statisztika május elsejei változása mintegy 37 ezer céget érint Magyarországon. A vámnyilvántartás alapján a 25 tagú európai uniós forgalomban ugyanis ennyi cég vesz részt.
Közbeszerzés három szinten
Általános szabályként hatályba lépett a közbeszerzési törvény, amelyet az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó forrásokból támogatott közbeszerzésekre már január elsejétől kellett alkalmazni. A jogszabály három értékhatárt különböztet meg: az európai közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű és a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzéseket. Az eljárásokban nemzeti elbánást kell biztosítani az uniós országok és a tagjelölt államok ajánlattevői számára is. A közösségi beszerzések hirdetményeit a közbeszerzések tanácsán keresztül az EU hivatalos lapjában és elektronikus változatában is közzé kell tenni, ennek költségét az unió viseli.
Még több verseny
Az unió versenyjogi biztosa Budapesten – interjú Mario Montival (csak előfizetőknek)
A május 1-jén hatályba lépett versenytörvény-módosítás elsősorban eljárásjogi változtatásokat tartalmaz. A tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak a közösségi versenyjog alkalmazásában. Új elem az is, hogy az EU-csatlakozás után a GVH-nak el kell utasítania, illetve fel kell függesztenie az eljárást olyan ügyben, amelyben az EU Bizottság verseny-főigazgatósága már kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárást. A magyar versenyhivatal a hazai versenyjogot fogja alkalmazni minden esetben, amikor a tagállamközi kereskedelem érintettsége nem áll fenn. Azonban ha egy adott ügy a tagállamok közötti kereskedelmet érinti, a GVH-nak a közösségi versenyjogot kell alkalmaznia, emellett dönthet arról, hogy az eljárást párhuzamosan lefolytatja-e a hazai versenyjog alapján.
Még több regisztrációs adó
Külföldi autók behozatala – EU-tagként
Kis autók kis sápja (csak előfizetőknek)
Hatályba lépett a fogyasztási adót felváltó, az autó forgalomba helyezésekor fizetendő regisztrációs adórendszer módosítása. A módosítás a február 1-je óta hatályos háromsávos regisztrációs adórendszert nyolcsávosra változtatta. A változtatás szerint az egyes kategóriákon belül a rosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek regisztrációs adója 50 százalékkal magasabb lesz, mint a levegőt kevésbé szennyezőké. A módosítás nem tesz különbséget új és használt autó között.
EU-licenc a fuvarozóknak
A magyar közúti fuvarozók számára liberalizált lett május elsejétől a nemzetközi árufuvarozási piac az Európai Unióban. Ez alól kivétel az úgynevezett kabotázs forgalom, amire a több éves átmeneti tilalom vonatkozik. A nyugat-európai országok felé fennálló korlátozott számú nemzetközi fuvarozási engedély rendszer is megszűnt május 1-jén, és helyébe lépett a közúti fuvarozók új közösségi engedélye, az úgynevezett EU-licenc, amelyet bizonyos adminisztratív, pénzügyi és eszköz feltételek teljesítése esetében megkaphat a közúti fuvarozó, ám e nélkül az unió területén nem végezhet fuvarozást.
Kedvezményesen utazás
A Magyarországon érvényes utazási kedvezmények megilletik az Európai Unió tagállamainak polgárait is. Vagyis a 65 éven felüli európai állampolgárok ingyen utazhatnak a magyarországi helyi, helyközi és távolsági vasúti és közúti járműveken. Megilleti őket a MÁV 26 éven aluliaknak szóló hétvégi utazáskor adott 33 százalékos üzletpolitikai kedvezmény is. Magyar állampolgárok a más tagországokban alkalmazott kedvezmények igénybe vételére jogosultak.
Még több HACCP
Többszörös felszólítás után büntetik csak a HACCP-t nem alkalmazó élelmiszerüzleteket;
7,1 milliárd forint turisztikai támogatás pályázható idén
Kötelező a úgynevezett HACCP (veszélyelemzés, kritikus ellenőrzési pontok) rendszer május elsejétől a vendéglátásban és bolti kiskereskedelemben. A HACCP rendszer ellenőrzési gyakorlata olyan lesz, hogy először csak megállapítások tesznek, szankciót csak később alkalmaznak. A vevő ebből annyit érzékel, hogy a boltban tisztaság lesz, az árukat elkülönülten tárolják. A fogyasztóvédelmi előírások már korábban beépültek a magyar joganyagba. Ennek révén a szavatossági idő tavaly július elseje óta két év, az új jótállási rendelet szerint a kötelező jótállásra rendelt termékeknél egységesen egy év a jótállási idő.
Agrártámogatások
A gazdálkodók számára az EU-csatlakozást követően alapvetően megváltozik a pénzforrásokhoz való hozzájutás módja. A különböző agrártámogatásokhoz a gazdák egyrészt az unió pénzügyi forrásaiból, másrészt viszont a nemzeti kiegészítésből juthatnak hozzá. Uniós támogatásként ebben az évben mintegy 76 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a nemzeti kiegészítés forrásaként 92 milliárd forintra tarthatnak igényt a magyar gazdák. Május első hetében hivatalosan is megkezdte működését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Ez az intézmény teszi lehetővé, hogy a magyar gazdák számára ténylegesen kifizethető legyen az uniós támogatás.
Biztosítottak tájékoztatása
A magyarországi biztosítók az európai uniós csatlakozást követően megváltozott szabályozás alapján a határokon túl is befektethetik tartalékaikat, s a jelenleginél részletesebben kell tájékoztatniuk az ügyfeleiket az általuk vállalt kockázatokról. Bővült azoknak az eszközöknek a köre is, amelyekbe a pénz elhelyezhető: így például elismert értékpapírpiacra bevezetett külföldi részvényekbe. A csatlakozással egy időben változtak az ügyfelek védelmét szolgáló szabályok is: a törvény egyértelmű és szigorú rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy a biztosítóknak mikor, milyen tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleknek, ami különösen fontos a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező magánbiztosítottak esetében.
Még több munkaerőpiac
Munkavállalás az EU-ban – a FigyelőNet dossziéja
Karriertanácsok az unióban – a FigyelőNet dossziéja
Egyelőre mindössze három uniós tagállam nyitotta meg munkaerőpiacát a most csatlakozók előtt: Írország és Nagy- Britannia és Svédország. Másutt csak munkavállalási engedély birtokában helyezkedhetnek el a csatlakozó országok állampolgárai. A szabad munkaerő-vándorlást később további három évre, illetve súlyos problémák felmerülése esetén még két évre, vagyis összesen akár hét évre is felfüggeszthetik. Magyarország a korábbi EU-tagokkal szemben teljes körű viszonosságot alkalmaz.
Kötelező munkavédelmi képviselő
Kötelező május 1-jétől munkavédelmi képviselőt választani valamennyi ötvennél több dolgozót foglalkoztató munkahelyen. A munkavédelmi törvény jogharmonizációs módosítása szabályozza a cégek által kötelezően alkalmazandó munkavédelmi szakember képesítési követelményeit. Az eddigieknél több feladata lesz a munkáltatóknak a munkavédelmi jellegű kötelező tájékoztatások terén is. Munkavédelmi megelőzési stratégiát kell kidolgozni a munkafolyamatokra, technológiákra, munkaszervezésre.
Munkaügyi jogszabályváltozások
Ugyancsak május 1-jétől hatályosak a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosítási szabályai. Ezek a szabályok egyrészt a távmunka jogszabályi kereteit határozzák meg. Így például munkavédelmi követelményeket, a munkaügyi ellenőrzés formáját. A törvénymódosítás kiegészíti az egységes munkaügyi nyilvántartásra vonatkozó korábbi szabályokat.
