Belföld

Magyar kezdeményezésre tárgyalnak az EP-ben a munkaerő-áramlásról

„Tények és mítoszok a csatlakozó országok lakosságának munkavállalási célú migrációjával kapcsolatban" címmel nyilvános meghallgatást tart az Európai Parlament liberális frakciója (ELDR) szerda délután Brüsszelben.

Az esemény az EU történetében egyedülálló módon egy európai parlamenti megfigyelő, dr. Szent-Iványi István kezdeményezésére jött létre. A szemináriumot Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője nyitotta meg.

Az első panel témavezetője és bevezető előadója dr. Szent-Iványi István volt. Szent-Iványi felszólalásában a munkaerőpiac teljes liberalizációja mellett érvelt, tényekkel alátámasztott, a lisszaboni folyamatot szem előtt tartó gazdasági elemzések mentén.

A politikus hangsúlyozta a politikai döntés szimbolikus jelentőségét is: az egységes Európa alapeszméjét, a tőke, az áruk, szolgáltatások, személyek szabad mozgása mellett a munkaerő szabad áramlását. Felhívta az Európai Unió jelenlegi 15 országát: tegyék diszkriminációmentessé, nyitottá Európát a május 1-jén csatlakozók, köztük Magyarország előtt.


A bizottság 2020-ig 5 millió keletire számít

Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságán 2000 májusában készített tanulmány úgy becsülte, hogy a 10 tagjelölt országból évente 335 ezer ember fog bevándorolni az unióba. A „Migrációs kihívások Közép- és Kelet-Európában 2002″ című brüsszeli tanulmány szerzői úgy számolták, hogy a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország népességének 4-6 százaléka, közel ötmillió új uniós polgár költözhet át Nyugat-Európába 2020-ig; elsősorban Németországba, Ausztriába és a skandináv államokba. Az Európai Unió jelenlegi tagállamainak munkavállalóira nem jellemző a mobilitás.


A fiatal felnőtt férfiak mennének

AZ Ecostat 2004. első negyedévében végzett felmérése szerint a teljes felnőtt magyar lakosság 10 százalékát foglalkoztatja a külföldi munkavállalás lehetősége. A legélesebb határvonal a különböző csoportok között az életkor. Míg a 30 év alatti felnőttek 42, a 30-50 év közöttiek alig több mint 10 százaléka vállalna munkát külföldön, addig az 50 fölöttiek körében gyakorlatilag nincs munkavállalói célú migrációs hajlandóság.

A különböző iskolai végzettségű csoportok közül a szakmunkásképzőt végzettek emelkednek ki migrációs hajlandóság tekintetében. Legkevésbé a diplomás lakosság számol külföldi munkavállalással.

Leginkább a közepes anyagi helyzetű rétegek gondolkodnak külföldi elhelyezkedésben, a viszonylag rossz anyagi helyzetűeket kevésbé, a jobb anyagi helyzetűeket pedig egyáltalán nem foglalkoztatja a csatlakozással megnyíló lehetőség.

A külföldi munkavállalás tervezett időtartama a legtöbb esetben egy-két év: minden második potenciális külföldi munkavállaló jelenleg úgy tervezi: ennyi időre vállalna munkát valamely uniós tagállamban. Fele ennyien jelezték, hogy ennél rövidebb időre, csak néhány hónapra mennének el itthonról dolgozni.


Hosszabb időtávot még kevesebben említettek. A megkérdezettek 15 százaléka mondta, hogy 5 évig, vagy akár ennél hosszabb ideig is dolgozna külföldön, míg 2 százalékuk a végleges kitelepedésben gondolkodik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.