A türkmén ló napja, április 27-e alkalmából csillogó, úszómedencés, légkondicionált és teljes orvosi ellátást nyújtó szabadidő-központot adott át Saparmurat Niyazov türkmén elnök – lovaknak. Türkmenisztán örökös elnöke hétfőn külföldi diplomatáknak mutatta be a mintegy 15 millió dolláros (3,15 milliárd forintos) költséggel épült lóparadicsomot, amelyben légkondicionált
istállók óvják a türkmén táltosokat a sivatagi hőségtől. Az új lovascentrum, amelyet az állami televízió is részletesen bemutatott, kirívó kontrasztot képez a földgázban rendkívül gazdag, mégis elszegényedett közép-ázsiai ország lakóinak életszínvonalával.
Az elnök, akit hivatalosan Türkmenbasinak, vagyis minden türkmének atyjának neveznek, a múlt héten mentett föl több minisztert a felgyülemlett óriási munkabérhátralékok miatt. A hivatalos átlagos munkabér Türkmenisztánban havi 70 dollár (mintegy 15 ezer forint), és a dolgozók rendszeresen késve jutnak járandóságukhoz.
Türkmén pénzérme
Sajátos egészségügyi reform
Idén Niyazov a nemzeti egészségügyet érintő váratlan válságreform jegyében már elbocsátott 15 ezer nővért és egészségügyi segédszemélyzetet, besorozott katonákkal kívánja helyettesíteni őket. Ugyanakkor a róla Türkmenbasinak elnevezett lócentrumban a legmodernebb röntgen- és ultrahangkészülékek várják a négylábú pácienseket.
Az elnök bejelentette a külföldi diplomatáknak, hogy világszerte lóversenyeket óhajt szervezni a híres türkmén lófajta, az Akhal Teke népszerűsítésére. A szakemberek körében nemes külsejéért, gyorsaságáért és szívósságáért nagyra becsült türkmén lófajtát legalább 3000 éve tenyésztik. Sok ismert politikus kapott már Akhal Teke lovat ajándékba, köztük Csiang Cö-min (Jiang Zemin) volt kínai államfő, John Major volt brit miniszterelnök, Francois Mitterrand volt francia köztársasági elnök, Borisz Jelcin volt és Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök.
Elnöki legek
• Niyazov 1940-ben született, 1985-ben lett a Türkmén Kommunista Párt első embere. Az ország 1991-es függetlenedése után elnökké választották. 1999-ben örökös elnök lett: a nép élő adásban, a tévén követhette, ahogy a parlament kétezer képviselője kézfeltartással egyhangúlag szavazott. Niyazov először szerénykedett és visszautasította a felkérést, majd a szűnni nem akaró taps nyomására meggondolta magát.
• 2003-ban Niyazov elnök elrendelte a világ legnagyobb cipőjének megvarrását, amely azt hivatott szimbolizálni, hogy vezetésével az ország milyen hatalmasat haladt előre. A cipő 5,3 méter hosszú, és 30 szarvasmarha bőréből készült.
• Elkészíttette a világ legnagyobb kézi szövésű szőnyegét is, amelynek területe 300 négyzetméter, címe pedig a „21. század: A Nagy Saparmurat Niyazov Kora.”
• Niyazov az ország fővárosa, Ashabad közepén óriási aranyszobrot állíttatott – magáról. A szobrot úgy forgatják, hogy a Nap mindig az elnök mögött legyen, elvakítva így a szoborra tekintőt.
• Repteret, kikötőt, meteoritot, joghurtot és parfümöt neveztetett el magáról. 2001-ben törvényen kívül helyezte a cirkuszt és a ballettet, mindkettőt szükségtelennek ítélte.
A gigantomán Niyazov a közelmúltban több intézkedésével is megdöbbentette a világot. Az iskolákban előírta a lányoknak és nőknek a hosszú ruha és fejkendő viselését. Szeptembertől tilos a nyugati divat, azaz tilos nadrágot, miniszoknyát, hosszan felvágott szoknyát, valamint a derekat meztelenül hagyó pólót és blúzt hordani. Mindkét nemnek kötelező viszont az elnököt ábrázoló kitűzőt viselnie.
A most 64 éves elnök alig néhány hete törvényben tiltotta be az aranyfogat, mert idétlennek tartja. (Az ország egészségügyi minisztere mellesleg fogorvos, továbbá az országban gyakoriak az aranyfogak.) Februárban megtiltotta a fiatal férfiaknak a szakáll és a hosszú haj viseletét, tavaly szeptemberben viszont az iskolás lányok körében kötelezővé tette a hajfonást. A szakáll betiltása komoly visszhangot váltott ki, mivel a szakáll a hagyományok szerint a türkmén férfiak felnőttkorba lépését szimbolizálja. Niyazov ezért elrendelte azt is, hogy a kamaszkor 25, a fiatalkor pedig 37 éves korig tartson.
Despotikus naptárreform
Niyazov mániákusan ragaszkodik anyja tiszteletéhez is, aki 1948-ban egy földrengésben hunyt el. Az április hónap hivatalosan anyja nevét viseli, róla nevezték el a kenyeret is, valamint az egész 2003-as évet neki szentelték.
A naptár többi hónapja sem úszta meg: a januárt magáról nevezte el, szeptember pedig az alattvalóinak írt spirituális kézikönyv címét kapta. Felmerült már az is, hogy a hónapok számát lecsökkenti nyolcra, így minden hónap 45 napos lehetne. 
Saparmurat Niyazov
Számos új ünnepet is bevezetett: többek között például április 27-ét, a türkmén ló napját, és július 10-ét, a dinnye napját. A dinnye Türkmenisztán egyik fő exportcikke.
Az ötmilliós ország lakosságának 35 százaléka a létminimum alatt él. Körülbelül 20 ezer másként gondolkodó munkatáborban raboskodik. Az Amnesty International és más jogvédő szervezet rendszeresen lesújtóan nyilatkozik a türkmén emberjogi helyzetről. A média szintén az elnök irányítása alatt áll.
