A marsi Meridiani Planum síkságon kóborló, nemrég napi 140,9 méterrel marsi távolsági rekordot döntő Opportunity egy kőzet alfa-részecske spektrométerrel történő analizálása során az 1979-ben az Antarktisz
Alfa-részecske spektrométer
A mérés lényege, hogy a jármű karján elhelyezett szenzor érzékeli a vizsgált kőzet radioaktív összetevőinek bomlása során kibocsátott alfa részecske-, illetve a röntgen elektromágneses sugárzást.
jegében felfedezett, szakmai körökben EETA79001 néven ismert meteoritéhoz hasonló összetételű szikladarabot talált. A Bounce Rock névre keresztelt szikla további termoemissziós (az anyagok eltérő infravörös sugárzását mérő) vizsgálata megerősítette, hogy fő összetevője az a vulkanikus eredetű piroxán kristály, amely az antarktiszi EETA79001-et is felépíti. Hasonlóan a most vizsgált kőzethez az antarktiszi meteor is a marsi légkörre jellemző összetételű gázbuborékokat tartalmaz.
Rejtélyes összetételű meteoritok
Az EETA79001 és a Földön eddig felfedezett mintegy harminc hasonló meteorit eredete sokáig komoly kihívás elé állította a tudományos közvéleményt. Bolygónkon megtalálható meteoritok többsége a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövezetből vagy üstökösök széthullásából származik. De a Földünkre „hullócsillagként” alászálló kőzetek között szép számban megtalálhatók olyan, úgynevezett SNC-meteoritok is, amelyek szokatlan mennyiségű és összetételű gáztartalma, vulkanikus-eredetű alkotói és rendhagyó izotópeloszlása más eredetre utalnak.
A Bounce Rock
Az EETA79001 gázzárványainak 1983-as elemzése szoros egyezést adott a Mars atmoszférájával. A nyolcvanas években elvégzett radiometriás vizsgálatok ezenfelül rámutattak, hogy a többi, Földön talált meteorit tekintélyes, átlagosan 3-4 milliárd éves korához képest ezek a kőzetek átlagosan „csak” 0,18-1,3 milliárd évesek, azaz nem a Naprendszer kialakulásának idejéből vagy a Holdról származnak, hanem egy olyan bolygóméretű égitestről, amely sokáig képes volt megőrizni vulkanikus tevékenységét.
Így a nyolcvanas évek végére bizonyítottá vált az a nézet, miszerint bolygónk ismert meteoritjai közül mintegy harminc a Marsról származik. Mindezek ellenére a Bounce Rock felfedezése előtt még nem találtak olyan kőzetet a Marson, amely hasonlítana a Földön talált SNC-meteoritokhoz.
Gigantikus becsapódás a Marson és a Földön
Továbbra is rejtély, hogy milyen módón gyűrhették le a marsi gravitációt a szikladarabok. Az égitestről történő elszabadulás kritériuma az úgynevezett szökési sebesség elérése, ami a vörös bolygó esetén 5km/sec (18000km/h). Ekkora sebesség eléréséhez hatalmas energia szükséges, ami a Mars esetében kizárólag a kőzeteket szétrepítő nagy energiájú becsapódás révén képzelhető el.
A Mars Odyssey szonda által készített infravörös felvételek alapján a most felfedezett Bounce Rock lehetséges eredete az Opportunity jelenlegi helyétől 50 kilométerre délkeletre található, 25 kilométeres átmérőjű becsapódási kráter lehet. Az elképzelések szerint tehát a Bounce Rock és az EETA79001 kialakulásának története nagyban hasonlíthat egymásra.
A két kőzet összetétele azonban a nagy hasonlóság ellenére sem egyezik meg, tehát nem valószínű, hogy ugyanazon becsapódás hozta volna őket létre. Az ellenben könnyen elképzelhető, hogy a folyamat, amely kirepítette a Bounce Rockot, akár Földünkre is juttathatott megegyező összetételű meteoritot.
