Belföld

Önkéntes egészségpénztárak – megtérülő befektetés

Az adókedvezmény révén a nettó befizetésünknél többet költhetünk el az önkéntes egészségpénztári számlánkról, ráadásul árengedményekhez is juthatunk.

Az egészségpénztárak többsége speciális megállapodást kötött több kórházzal arról, hogy tagjai kiemelt (VIP) szolgáltatásban részesülnek. Az alapellátást a társadalombiztosítás finanszírozza, míg az extrákat a pénztár fizeti, így a tagnak térítésmentes. Ráadásul ez megoldja a mindenki számára kínos paraszolvencia problémáját is, ugyanis a szerződött orvosoknak és nővéreknek szigorúan tilos további pénzt elfogadniuk a páciensektől; ha mégis ezt tennék, kizárnák őket a programból.

A befizetett pénz nem csupán betegellátásra használható fel, hanem gyakorlatilag minden, az egészség megőrzésével és helyreállításával kapcsolatba hozható szolgáltatás és termék megvásárlására; így például gyógyszer, sporteszköz, uszoda- és más sportbérlet, gyógyüdülés, gyógyászati segédeszköz, szemüveg, kontaktlencse megfizetésére.

Egyéni előnyök 

• A pénztári befizetések után az egyén 30 százalékos adókedvezményt vehet igénybe.
• További 10 százalék kedvezmény jár azután az összeg után, amelyet az egyéni számlán 2 évre lekötnek, vagy amit prevenciós (egészség-megőrzési) szolgáltatásokra költenek.
• Az összes kedvezmény mértéke maximum 100 ezer forint (a 2020. január elseje előtt öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknél 130 ezer forint), és nem lehet több az szja-fizetési kötelezettségnél. További megkötés, hogy ha valaki önkéntes nyugdíj-pénztárnak is tagja, akkor a pénztári tagdíjak utáni kedvezmény összege együttesen nem lehet több 120 ezer, illetve az idősebbek esetében 150 ezer forintnál.
• A pénztártag 10-30 százalékkal olcsóbban juthat hozzá számos egészségügyi szolgáltatáshoz azokban az intézményekben, amelyekkel a pénztár megállapodást kötött.

Tekintsük át mindezt egy példa segítségével. Egy pénztártag havi 10 ezer forintot fizet tagdíjként az egyik egészségpénztárba, így összesen 120 ezer forintot áldoz erre évente. Ebből 91 százalék, azaz 109,2 ezer forint kerül az egyéni számlájára, 1 százalék a likviditási alapba, 8 százalék a működési költségekre megy. A tag a számláján lévő összes pénzt elkölti úgy, hogy 21 ezer forintért szemüveget vásárol, 27 ezerért sílécet, 45 ezerért fitneszbérletet, 16,2 ezer forintért pedig gyógyszereket. A 120 ezer forint 30 százalékát, azaz 36 ezer forintot visszaigényelhet az adóból, így csak 84 ezer forintot kellett nettóban befizetnie, míg 109,2 ezer forintot költhetett. (Most eltekintünk attól a hozamtól, amitől elesik amiatt, hogy az adókedvezményt nem a tagdíjfizetéssel egy időben érvényesíti, hanem csak az szja-bevallásban igényelheti vissza a következő év tavaszán.) További megtakarítást jelent, hogy a pénztártag a szemüvegre 30 százalék kedvezményt kapott (eredeti ára 30 ezer volt), a sílécre és a fittneszbérletre 10-10 százalékot, így összesen 17 ezer forinttal került volna többe a fenti költés, azaz tulajdonképpen 126,2 ezer forint értékű áruhoz (szolgáltatáshoz) jutott hozzá 84 ezer forintért. 

A legfőbb érv

A legfőbb érv a pénztári tagság mellett az, hogy az adókedvezménynek köszönhetően a befizetett összegnél többet költhetünk el, és árkedvezményt is kaphatunk. Itt nincs várakozási idő, a számlánkon lévő pénzből azonnal vásárolhatunk nemcsak magunknak, hanem közeli hozzátartozóinknak is (szülőknek, gyermekeknek, testvéreknek, házastársnak vagy élettársnak).

Pénztárt az alapján érdemes választani, hogy várhatóan mennyit tudunk, vagy mennyit kell áldozni a családnak azokra a kiadásokra, amelyeket elszámolhat a pénztári számlája terhére. Ezért fontos a havi tagdíj összege, amit minden hónapban ki kell fizetni. Természetesen azon felül is befizethetünk, de nem érdemes annál többet áldozni, mint amekkora összeg után az adót vissza tudjuk igényelni, hiszen a tagságnak költségei is vannak (általában a befizetésünk 90 százaléka kerül az egyéni számlánkra, 8-9 százalékot a működési költségek emésztenek fel, 0,5-1 százalék pedig a likviditási alapba kerül).

Érdemes azt is megnézni, hogy hány, és milyen típusú szolgáltató szerződött partnere a pénztárnak, és ezek mekkora árengedményt adnak a tagoknak. Bár a pénztári számlánkra hozamot is kapunk, ez alapján nem érdemes válogatnunk, hiszen a pénz döntő részét, vagy egészét úgyis elköltjük. (A tapasztalatok szerint átlagosan 60-70 százaléka fogy el a számlán parkoló összegeknek.)

A múlt év végén már 40 egészségpénztár működött mintegy 210 ezer taggal, s többségük nyitott bárki előtt. Az elérhetőségek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján megtalálhatók.

Munkáltatói előnyök

Ha a munkáltató fizeti a dolgozója után a pénztári tagdíjat, akkor az a minimálbér 100 százalékáig, azaz havi 53 ezer forintig adó- és járulékmentes. Ha pedig a munkáltató egyszerre több önkéntes pénztárba is befizet, akkor a minimálbér 130 százalékát, azaz 68,9 ezer forintot adhat úgy, hogy az után nem kell közterheket fizetnie. Sok munkáltató ajánlja fel az úgynevezett cafeteria-rendszer (béren kívüli juttatások) keretében a lehetőséget arra, hogy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást fizet. Ez kedvezőbb számos más, szja-köteles és társadalombiztosítási díjjal terhelt felhasználásnál.

Például ha 120 ezer forintot költhet el a dolgozó, és azt üdülési csekkben kéri, akkor mindössze 70 ezer forint körüli összegben kap ilyen csekket, a többi pénzt a közterhek viszik el. Míg ha egészségpénztárba utaltatja át, akkor nem kell közterhet fizetni belőle, így a költségekkel kurtított rész jelenik az egyéni számlán, pénztártól függően 90 százalék körüli mérték.

A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 2004/16. számában.


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.