Az egyetlen kivétel persze a Szabadság-szobor, amely a Liberty Island nevezetessége az USA legnépesebb városának „tengeri kapujánál”. Az illetékesek kezdetben arra hivatkoztak, hogy tulajdonképpen a város, New York szimbólumáról van szó, ezért kell különösen ügyelni a megóvására. Aztán azt hozták fel, hogy egy biztonsági lépcsőt kell beépíteni a meglévő mellé, hogy a közlekedés vészhelyzetben is lehetővé váljon, továbbá egy pót-tűzoltórendszert is létesíteni akartak, összesen 2,3 millió dollárért. Az építésre gyűjtést szerveztek, ám a látogatók ma még mindig csak a szobor „zoknijáig” juthatnak el, akárcsak korábban, amikor még nem folyt be 5,6 millió dollár a közadakozásból. A magasabban lévő kilátópontok (a fej és a fáklya) ugyanis továbbra is le vannak zárva, s ha a látogatók nem is, de a botrány most már kezd tényleg magasra szökni…
A botrány amiatt tört ki, hogy a kilátópontként is funkcionáló szobor közönség előtti újra megnyitásával kapcsolatos teendőket egy alapítványra bízta az emlékmű kezelésével hivatalosan foglalkozó National Park Service (NPS) – írja a német Spiegel Online. Az ötlet kezdetben nem is tűnt rossznak, hiszen a megbízott szervezet már tapasztalt volt „Liberty Statue-ügyben”, a Szabadság-szobor felújítását a nyolcvanas években egyszer már magára vállalta, az emlékmű centenáriumi ünnepsége alkalmából. A magánkezdeményezésre létrejött alapítvány, a „Statue of Liberty – Ellis Island Foundation” feladata most is, pontosabban 2001 után is az volt, hogy felújítsa az emlékművet és gyűjtést kezdeményezzen a szükséges források előteremtésére. Mint kiderült, az alapítvány az utóbbi feladatot igen jól látta el: gyűjtést kezdeményezett, méghozzá komoly sikerrel. A befolyt 5,6 millió dollárból azonban semmi sem történt. Pedig csak az American Express cég mintegy hárommillió dollárt adott a rekonstrukcióra és korszerűsítésre.
Sokan azt gyanítják, hogy a befolyt pénzzel azonban mégis történt valami, de az nem függ össze a Szabadság-szoborral… Az alapítvány vezetőjének, Stephen Brigantinak ugyanis sikerült évi 345 ezer dolláros fizetést „kiharcolnia”, s például a nemes célokra gyűjtő szervezet nevében számos előadást is tartott az USA-ban. Igaz, az előadásokért kapott pénzt soha nem fizette be az alapítványnak, hanem zsebre tette – legalábbis rosszakarói szerint.
Az alapítvány persze védekezik: időközben ugyanis kibővítették a felújítási koncepciót, amely immár hétmillió dollárba kerül, és bejelentették, addig akarnak gyűjteni, amíg össze nem jön a megemelt összeg. Ez azonban most már az illetékeseknek is sok volt: minthogy három éve semmilyen kivitelezési munka nem folyt a szobron, több szponzor – például a hatalmas áruházlánc, a Wal-Mart – leállította az alapítvány anyagi támogatását.
Anthony Weiner New York-i kongresszusi képviselő pedig tarthatatlannak véli a helyzetet, és intézkedéseket sürget. Szerinte mielőbb meg kéne nyitni a Szabadság-szobrot. A New York-i főügyész, Eliot Spitzer máris vizsgálatot kezdeményezett Briganti ügyében. A hatóságok szerint elképzelhető, hogy az alapítványi vezető egyszerűen a szervezet nevében gyűjtött adományokat, anélkül, hogy a pénzt a megadott célokra használta volna. Briganti állítólag az adóhatósággal is kénytelen lesz megbirkózni, mert a beszédeiért járó pénzt nemcsak az alapítványnak felejtette el befizetni, hanem – ha már zsebre rakta a honoráriumokat – a közterheket sem térítette meg utánuk.
Időközben az USA Kongresszusa és a washingtoni belügyminisztérium is bekérte a szükséges dokumentációt, és kiderülhet, hogy további vizsgálatokkal kell Brigantinak és alapítványának szembenéznie. Charles Grasley szenátor például arra is kíváncsi, hogyan kaphatott ilyen széles jogkört egy nemzeti szimbólum kezelésekor egy magánalapítvány.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
