Belföld

Tizenöt biztosító veszteséges volt tavaly

A magyarországi biztosító társaságok közül 2003-ban 15 biztosító összesen 7,5 milliárd forint veszteséggel zárt, 15 biztosító pedig 42,5 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, így a szektor összességében tavaly 35 milliárd forint adózatlan profittal zárt - állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a pénzügyi intézmények működéséről szóló beszámolója.

A tavalyi összesített profit 25,1 százalékkal volt több, mint a 2002-es 28 milliárd, a felügyelet által közölt grafikon szerint a szektor profitja elsősorban két biztosító nyereségéből – a társaságok közlése szerint az Allianz Hungária és az Aegon – képződött. Javulás mutatkozott a társaságok jövedelmezőségi mutatóiban is: sajáttőke-arányos nyereségük (ROE) a 2002. évi 24,3 százalékról 24,9 százalékra, eszközarányos nyereségük 3,1 százalékról 3,3 százalékra emelkedett.

A társaságok összesített díjbevétele 2003-ban 550,4 milliárd forintra rúgott, 12,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi 489,7 milliárd forintot. Az életbiztosítások 9,6 százalékkal, a 2002-es 200,7 milliárdról 220,1 milliárd forintra növekedtek tavaly, a nem életbiztosításoknál a növekedés 13,8 százalék – a 2002-es 289,1 milliárd forintnyi díj 330,3 milliárd forintra bővült.

2003 végén az összes, 13,3 millió biztosítási szerződésből 28,2 százalék, 3,7 millió életbiztosítási szerződés volt. Az életbiztosítási szerződések 80,4 százaléka folyamatos díjú, 10,6 százaléka egyszeri díjas, 9 százalékuk díjmentes állomány. Az életbiztosításokból tavaly befolyt díjbevétel növekedése elmaradt a korábbi évekre jellemző két számjegyű növekedéstől.

Az életbiztosítási szerződések átlagdíja a folyamatos díjúaknál több, mint 69 ezer, az egyszeri díjas szerződéseknél 106 ezer forint volt tavaly. Életbiztosítási károkra és szolgáltatásokra 84 milliárd forintot fizettek ki a cégek tavaly, ami 21,1 százalékkal többet az előző évinél, s a viszonylag magas növekedési ütem 90 százaléka a vegyes életbiztosításokhoz kötődik, s hátterében a szerződések kifutása mellett jellemzően a visszavásárlások és az egyéb megszűnések állnak.

A tavaly év végén nyilvántartott szerződések 71,8 százaléka, 9,5 millió darab nem életbiztosítási. szerződés volt. Az üzletág tavalyi, 330,3 milliárd forintnyi díja a teljes biztosítási piac 2003-as, 550,4 milliárdos díjának 60 százalékát tette ki. A díjak tavaly 14,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedési ütem ugyanakkor az elmúlt öt évet tekintve a legalacsonyabb. Nem életbiztosítási szerződések káraira tavaly összesen 160,3 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

Egy nem életbiztosítási szerződésre évente átlagosan 34 600 forintot fizettek ki az ügyfelek, 11,6 százalékkal magasabb összeget, mint 2002-ben. A legmagasabb éves átlagos biztosítási díjat a casco-szerződésekre fizették – 2003-ban 121 700 forintot -, 33 400 forintot a tűz- és elemi kockázatok elleni biztosításra, 27 400 forintot pedig kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra.

A felügyelet tanulmánya szerint az életbiztosítási ágazatban “húzó” üzletág lesz idén is a vegyes és a befektetéshez kötött életbiztosítás, míg a nem életbiztosítások közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a casco növekedésére lehet számítani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.