Forray István rendőr őrnagy, az ORFK Gazdasági Főigazgatósága Információtechnológiai Főosztályának fejlesztési osztályvezetője arról beszélt, hogy korábban is voltak ugyan számítógépek, de rendszerszinten 1992-ben kezdődött meg a rendőrségnél az informatikai eszközök és a lokális hálózati alkalmazások használata. Ezek az alkalmazások Novell hálózati operációsrendszerre épültek. A főkapitányságtól kiinduló hálózat folyamatosan bővült, majd megjelentek a különböző speciális területek egyéni alkalmazásai is, elsősorban bűnügyi és igazgatásrendészeti vonalon.
Lehetne…
Egyre több számítógépet kapott a rendőri állomány, és ezek lassan kiszorították a korábbi irodai megoldásokat; a szekrények tetejére száműzték a kapitányságok azelőtt elengedhetetlen, stílusos kellékét, az írógépeket. A rendőrség ugyanis alaptevékenységéből fakadóan jellegzetesen “irat- és papírgyártó” szervezet, nem meglepő tehát, hogy az alkalmazások legnagyobb része az irodai tevékenység felváltására készült. A következő fontos lépés az 1998 és 2000 közötti időszak volt, amikor a lokális hálózatok lassan összekapcsolódtak országos hálózattá. Végül 2000-ben, az YK2-probléma miatt esedékes frissítések során kialakult az ország egyik legnagyobb informatikai hálózata, amely egy 30 ezer főt – ebből a szempontból egy “gigantikus nagyvállalatot” – szolgál ki, több mint 300 szerverrel és 14 ezer számítógéppel.
A rendőrség mai informatikai háttere mennyiségi és minőségi szempontok alapján is ki tudja szolgálni a napi rendőri munkát, különféle igények azonban folyamatosan jelentkeznek. Ma a legnagyobb probléma az, hogy a rendőrségnek van ugyan használható infrastruktúrája országos szintű hálózattal és nagy számú számítástechnikai eszközzel, a nagyrészt 1992 és 1999 közötti időszakban bevezetett alkalmazások zöme azonban mára elavult. Igaz, maga a tevékenység nem sokban változott, de mára jóval hatékonyabb eszközökkel és szoftverekkel lehetne támogatni a rendőri munkát.
Heterogén környezet
Robotzsaru 2000
A nyíregyházi rendőr-főkapitányság informatikusai által fejlesztett Robotzsaru 2000 a nyomozati munkát támogató rendszer. A rendőrségi ügyekben érintett állampolgárok is naponta találkoznak vele – igaz, csupán az íróasztal túlsó oldaláról. Egy kapitánysági és egy országos megyei szintből épül fel, ezek összekapcsolva adják az országos rendszert. Jellegét tekintve a kapitánysági szoftver egy ügyfeldolgozó rendszer: amikor az állampolgár panaszt tesz a rendőrségen, a panaszfelvétel már számítógépen történik, s az így keletkezett dokumentumot a szoftver automatikusan regisztrálja. Iktatás után az ügykezelői modul lép életbe: az illetékes parancsnok kiosztja az ügyet egy beosztottjára, megszabja a határidőket. Innen ez a munkatárs veszi át az ügyet, ő az eljárás során számos dokumentumot állít elő (például jegyzőkönyveket). Ezeket a Robotzsaru 2000 kapitánysági rendszerén belül készíti el, és a rendszerben a dokumentumok mentésével egy időben egy adatmegragadási, adatkivonási tevékenység is zajlik. Azokat az adatokat rögzítik, amelyekre a nyomozás során szükség lehet, ezeket pedig kereshetővé teszik.
A Robotzsaru fejlesztését 14 fő végzi. A karbantartás hatalmas munka, mivel nem lehetnek késések: a rendszernek – egy-egy új jogszabály hatályba lépésének napjától – azonnal naprakésznek kell lennie.
Forray István fő vonalként az alkalmazásfejlesztést, legnagyobb részben pedig a konszolidációs folyamatokat hangsúlyozza. Nem véletlenül, hiszen már 12 éve dolgozik a rendőrségen különféle beosztásokban, és valamennyi munkakörében ugyanezekkel a problémákkal találkozott. Először meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a meglévő, nagyon heterogén alkalmazáskörnyezetet lehetne rendezni.
Mára a számtalan forrásból származó, különféle platformokra készített közel 150 alkalmazás használata az üzemeltethetőség határait súrolja, mivel az eltelt idő távlatában egyre kérdésesebbé vált a terméktámogatás. A mai alkalmazások nagymértékben függenek a fejlesztőcégektől – ezek közül az utóbbi tíz évben több meg is szűnt -, és ezeket a projekteket igen nehéz új emberekkel továbbvinni. Nem is a szakértelem, sokkal inkább a korábbi ismeretek hiánya okoz gondokat.
A problémák rendezését először adatbázis-kezelő oldalon kezdték meg. Ennek során az informatikai szakértők különböző szinteket próbálnak felépíteni az országos szervezetben: egyes alkalmazások városi kapitánysági körben kerületeket szolgálnak ki, másoknak megyei szintű hatásköre van. Szükség lenne az adatbázis-kezelő rendszer korszerűsítésére, amely ez esetben akár az egész alkalmazás újraírását is jelentheti. Az országos adatbázis racionalizációja után kell kialakítani a régiós adatközpontokat. Most, ha az országos rendszerben valaki rákeres egy fényképre vagy ügyiratra, akkor a rendszer egészen kapitánysági szintig “nyúlik ki”, és onnan hozza fel a szükséges dokumentumokat.
Ez a modell valószínűleg nem is változik majd, de az alkalmazások korszerűsítése mellett érthető igény mutatkozik a nagyobb teljesítményre, illetve a gerincoldali összeköttetések nagyobb sebességére is. Az alkalmazáskonszolidáció kérdése hardveroldalról így főképp a koncentráltabb szerveroldali kiszolgálást igényli. Ma ugyanis a szervereken is számtalan operációs rendszer fut, és ez üzemeltetési szempontokból nem a legjobb megoldás, mivel így sokkal több szakemberre van szükség a folyamatos rendelkezésre álláshoz.
Szűkülő források
Felmerült, hogy a rendőrség az alkalmazáskonszolidációs folyamatok megtervezésére külső szakértőket is segítségül hív, de még a megoldásszállítók sincsenek felkészülve egy ilyen méretű informatikai átrendezés tervének kialakítására. Ettől függetlenül is átgondolandó, hogy bevonható-e egyáltalán külső szaktudás; és nem csak a nagy költségigény miatt. A rendőrség költségkeretéből ugyan jelentős részt kap az informatika, ezt az összeget főként az üzemeltetés emészti fel. Kérdés, hogy az esedékes racionalizálások eredményeképpen ez az összeg mennyire csökkenhet majd, de a fejlesztésekre arányosan kevesebb pénz jut. Most az új országos és regionális alkalmazások tervezési fázisa zajlik, és legalább egy év, mire ezek a tervek elkészülnek, használatba kerülnek. Felmerült egy web alapú szoftvertechnikai megoldás lehetősége, alacsonyabb (megyei rendőrkapitánysági) szinteken pedig valószínűleg ügyfélszervereket használnak majd.
Ma a Belügyminisztérium, illetve annak részeként a rendőrség is – egy tavaly meghosszabbított Microsoft keretszerződés szerint – egységesen Microsoft desktop operációs rendszereket használ. A szoros kötődésnek nyilvánvalóan megvannak a maga előnyei és hátrányai, de Forray István mindenképpen fontos eredménynek tekinti, hogy sikerült megalkotni azt a jogtiszta hátteret, amelyre nyugodt szívvel alapozhatók a későbbi fejlesztések. A Belügyminisztérium stratégiája már elkészült; ebben megfogalmazódtak azok a rendőri célok, amelyek mentén évekre előre ki kell dolgozni a szoftverfejlesztési folyamatokat. Be kell vonni az országban szétszórtan jelenlévő fejlesztői kapacitást – ehhez persze szükség lesz a különféle képzésekre is. Meg kell határozni, illetve biztosítani kell azokat a jogtiszta fejlesztőeszközöket, amelyeket rendelkezésre lehet majd bocsátani – mindezt szűkülő források mellett.
Azt még nem lehet tudni, hogy az eKormányzathoz kapcsolódó tervek miként érintik majd a rendőrséget. Forray István szerint a rendőrség ugyanis elsősorban szolgálja a lakosságot és nem szolgáltat. Most is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy melyik az a rendőrségi tevékenység, amelyben a rendőrség, mint szolgáltató szervezet jelenik meg. Az egyetlen kivétel talán az igazgatásrendészet – különös tekintettel a lőfegyverekkel kapcsolatos ügyintézésekre -, de, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 4-5 évben a legtöbb szolgáltatói jellegű munka (személyi igazolvány, útlevél, gépjármű-ügyintézés stb.) az önkormányzatokhoz került, akkor vitatható, hogy a jövőben ez változik-e. Kapcsolódó fejlesztések ugyan vannak, de még teljes egészében nem látható, hogy a rendőrség hogyan vesz részt az eKormányzatban. Sok múlhat a május elsejével hatályba lépő lőfegyvertörvénytől is, mert ennek pontos ismerete nélkül nehéz pénzt fektetni a fejlesztésekbe.
