A nevetés a legjobb orvosság. A humor eddig tudományosan nem bizonyított, kicsit megfoghatatlan hatására apellálnak azok a munkapszichológusok, akik a vezetők eszköztárába igyekeznek beépíteni a
jókedvre derítést. Mark Gorkin amerikai pszichoterapeuta például motiváló humoristának is nevezi magát, mivel ő alkotta meg a munkahelyeken is hasznosítható motiváló humor fogalmát.
Bizonyos szaklapokban már humor-menedzsmentről is lehet olvasni. Pedig a két szó mintha nem férne meg együtt. A multik ezt is kipróbálták: a Daimler-Chrysler és a Deutsche Telekom munkatársai már részt vehettek kacagtató tréningeken.
Kacagó félóra a Gellérthegyen
Magyarországon is terjed az indiai orvos által kezdett mozgalom, amely a nevetés gyógyító hatására épít. Az emberek önszántukból járnak fel minden reggel a budapesti Gellérthegyre, hogy fél héttől kezdődően egy fél órát nevessenek. A kacagásba csak bele kell kezdeni, a harmincperces nevetés aztán már megy magától. A vállalatok által megrendelt boldog órákon kötelező részt venniük a munkatársaknak.
A nevetés és jókedv hatását eddig még csak egyetlen pszichológiai tanulmány bizonyítja: azok az emberek, akik egy vígjátékot néztek meg, jóval nagyobb kreativitásról és problémamegoldó képességről tettek tanúbizonyságot bizonyos logikai feladatok terén, mint azok a társaik, akik a matematikáról szóló filmet néztek meg a feladatok előtt, vagy akik testmozgást végeztek. A többi pozitív mellékhatásról csak a népi bölcsességek szólnak, de tudományosan egyik sincs bizonyítva.
Pszichológusok szerint azonban három téren biztosan bevethető a humor: a kiégés megelőzésére, a stresszoldásra és a kommunikációs problémákra. A munkakedv hamar visszahozható, ha jó a hangulat, a stresszes munkatársak hamar megszabadulnak a feszültségektől olyan feladatok közben, amelyeknek nincs más értelmük, mint a résztvevők megkacagtatása, és a látszólag feloldhatatlan ellentétek is könnyebben kezelhetőek egy-egy poénnal.
A humornak funkciói is vannak
A pszichoanalitika ősatyja, Sigmund Freud azt állította, hogy a humor az ember legerősebb pszichológiai védekező mechanizmusa. Mark Gorkin szerint a humornak négy alapvető funkciója van. Elsősorban energiaforrásként fogható fel. A szívből nevető ember agya endorfint termel, több izmát is használja párhuzamosan, tehát a jókedv fizikailag és pszichikailag is felráz. A szakember szerint ennek köszönhető, hogy a nevetés növeli a kreativitást és az innovációs készséget. Emellett a humor lehetővé teszi a sokszínűséget, és az egymásnak ellentmondó dolgok együttes létezését.
A találó, gúnyos viccek önkritikára sarkallnak, és kicsit többet engednek meg, mind az átlagos munkahelyi beszélgetések. A humor tehát feloldja a tabukat is, olyan témákat is lehet érinteni, amelyekről egyébként nem szokás beszélni, vagy amelyeket kerülni kell. És mivel a humor demokratikus, mindenki élhet vele, az arrogáns vagy egyébként irányító és túlságosan domináns személyiségek is a viccek céltáblájává válhatnak.
Nevetni, ez az egyetlen feladat
A kacagás-tréningeken tehát nincs más feladata a résztvevőnek, mint hogy nevessen, a trénereknek csupán ezt kell elérniük. Egy őszinte nevetés kicsalogatása azonban nem könnyű feladat. A kacagtató trénerek azonban a legegyszerűbb, gyerekek között alkalmazható játékokat használják fel. A halandzsa nyelven folytatott párbeszéd tökéletesen beválik az általános jókedv megteremtésére, csakúgy, mint a közös éneklés.
A nevetés ragadós: ha például a munkatársak egymás hasán fekszenek, és a tréner vicceket mesél, valaki csak elneveti magát egy idő után. A has mozgására és az esetlegesen viccesen hangzó nevetésre a többiek is rákezdenek, és az öngerjesztő folyamat akár percekig is eltarthat. A boldog óráknak hosszabb távon is van hatásuk a trénerek állítása szerint: a munkatársak megtanulják a mindennapos problémákat jó kedvvel kezelni.
