Járai elmondta, hogy magyar gazdaságba vetett bizalomtól függ a kamatcsökkentések további folytatása.
“A piac is egyelőre inkálbb a rövid lejáratú papírokat veszi. Úgy vélem, a bizalom megszilárdulásának egyik jele lehet, ha a hosszabb lejáratok iránti érdeklődés is növekedni kezd. A jelentősebb kamatcsökkentéssel ezt mindenképpen meg szeretnénk várni. A jegybankelnök megjegyezte, hogy egyetértene a kormány azon esetleges szándékával, hogy ne jelöljenek meg újabb konkrét időpontot az eurózóna csatlakozásra.
“A pontos időpont kijelölésének lenne értelme, ha azt betartjuk és mozgósítja az energiákat. Miután azonban már két-három időpontot nem tartottunk be, ez elveszítette jelentőségét…ilyen körülmények között nem gondolom, hogy 2004-ben túl nagy jelentősége lenne egy öt vagy hat évvel későbbi időpont kitűzésének” – mondta Járai.
A jegybankár által említett öt-hat év 2010-2011-es eurózóna csatlakozást jelentene. A 2011-es dátum ezidáig nyilvánosan nem hangzott el, a leginkább pesszimista várakozások is 2010-es csatlakozással számoltak. Járai az árfolyam rezsimmel kapcsolatban elmondta, hogy mai ismeretei alapján 2001-ben a szabadon lebegő árfolyamrendszert kellett volna választani, mert az “sokkal inkább összhangban van az inflációs célkitűzés gyakorlatával”. A jegybankár szerint ugyanakkor a jelenlegi árfolyamrendszerben – megfelelő gazdaságpolitikai támogatás mellett – elérhető az inflációs cél és az ország beléphet az ERM-II árfolyamrendszerbe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
