Belföld

Több autó – nagyobb rizikó

Az autópiac tavalyi rendkívüli bővülése a lakosság jólétének jele. A vásárlások zöme devizahitelből történik, ez viszont növekvő árfolyamkockázatot jelent. Sokan nem is tudják, mekkorát.

Az újautó-eladások számának alakulása az egyik legfontosabb konjunkturális mutató a nyugat-európai országokban. Nálunk a vásárlóerő, a fizetőképes kereslet alakulására ad elsősorban jelzést, mivel Magyarország

Lízingpiac Magyarországon 

Tavaly sokaknak lehetett az az érzésük, hogy mindenáron új autót akarnak a nyakukba sózni: a Magyar Lízingszövetség kimutatásai szerint irdatlan ütemben, 17 százalékkal, 588 milliárd forintról 688 milliárdra bővült a lízingelt személyautók összértéke, és még ennél is nagyobb mértékben, 56 százalékkal nőtt a megkötött szerződések száma. Az erőltetett menet legfőbb oka, hogy a finanszírozói piac régi motorosaival szemben számos újonnan belépő cég a versenytársak által agresszívnek és kockázatosnak tartott módszerekkel terjeszkedett. A piacszerzés jelszavával olyan akciókat hirdettek, amelyek új, kevésbé fizetőképes, egyben rizikósabb vevőkört vontak be, ráadásul a szektor korábbi urainak gyakorlatával szemben újfajta ügynöki rendszert építettek ki a márkakereskedők és a finanszírozók közé.
Mindennek persze ára volt, amit az ügyfelek fizettek meg a hitel költségeiben. A 2–3 százalék kamatú, svájci frank alapú kölcsönökből így lett az ügyfél számára bőven 10 százalék feletti teljes hiteldíj mutató, a forinthiteleknél pedig inkább a 18–20 százalék volt a jellemző.
Magas kamatok, tömeges csalások, korrupció – a lízingpiac elmúlt két évben végbement hatalmas bővülésének ezek voltak a kellemetlen kísérő jelenségei. A piac szereplői szerint új fejezet indult, s leginkább arról szól, hogy a verseny leszoríthatja a hitelek árát.
Részletek a múltbeli csalásokról, a lízingpiacról és az árakról a Figyelő hetilap csütörtökön megjelenő számában. 

gyártókapacitással szűkösen van eleresztve, a szükségletet legnagyobb részben importból fedezzük.

Ebben a tekintetben kiemelkedően jó év volt a tavalyi: új autóból 21 százalékkal többet, összesen 208 500 darabot értékesítettek, miközben ár az év egészében mintegy 3 százalékkal emelkedett. Az idei év már enyhe lassulást fog hozni: a GKI Gazdaságkutató Rt. – a Wallis Autóholding Rt. együttműködésével készített – felmérése az első fél évre 11, az év egészére pedig 15 százalékos piacbővülést jelez.

Erős kamatérzékenység

A tavalyi dinamikus tempó hátterében – Molnár László, a GKI ügyvezető igazgatója szerint – a reálbérek gyors (10 százalékos) növekedése (eközben az éves átlagos infláció 4,7 százalék volt) és a márkakeresekedők kedvezményes akciói állnak. A vásárlók ugyanis erősen ár- és kamatérzékenyek, vagyis amennyiben nulla vagy 1-2 százalékos THM mellett elvihető ajánlatokkal szembesülnek, azonnal ráugranak az akciókra. Természetesen mindez az alacsonyabb kategóriájú autók vevőkörében érvényesül legjobban, ám tekintve, hogy a magyar vásárlók 93 százaléka nem kívánt (és továbbra sem tervez) 3 millió forintnál többet költeni új autójára, általános tendenciának tekinthető.

Stabilan tartja magát az a magyar sajátosság is, hogy a vevők többsége valamilyen részletfizetéses konstrukciót választ. 2004-ben várhatóan a vásárlók 43 százaléka fizeti ki a vételárat egy összegben, 52 százalékuk hitelt vesz fel, és a maradék 5 százalék a lízing mellett dönt. A hitelkamatok alakulása tehát nem érdektelen a vevők számára, e tekintetben jó jel, hogy a jegybanki alapkamat, ha lassan is, de elindult a lejtőn. A GKI egyébiránt azzal számol, hogy a jelenleg 12 százalékos alapkamat további két százalékponttal kerül alacsonyabb szintre az év végére, ez pedig a hitelkamatokon is érződik majd.

Európai mércével 

Az egy főre jutó jövedelmeket tekintve a magyarok relatíve több autót „fogyasztanak”, mint a hasonló fejlettségű uniós országok (például Írország vagy Portugália), de ahhoz, hogy a hozzánk hasonló lélekszámú Görögországot behozzuk, még legalább két év szükséges. Ott tavaly 260 ezer új autót értékesítettek (nálunk 208 ezret), a magyar piacra pedig némileg lassuló ütemű, de továbbra is kétszámjegyű bővülést vetítenek előre a szakemberek. A felmérés szerint az idén az első negyedévben 55 ezer új személygépkocsit adnak el, ez 16 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, az első fél évben a növekedés üteme várhatóan 11 százalék körül alakul, az év vége felé pedig ismét felgyorsul. Noha az idei az uniós csatlakozásunk miatt kitüntetett esztendő, Molnár László szerint az új autók piacát továbbra is a hazai vásárlók jövedelmi viszonyai határozzák meg. Nyilván látunk majd példát arra, hogy egy magyar vásárló mondjuk elmegy Belgiumba, hogy ott vegyen magának autót, és fordítva, de ez nem lesz tömegesen jellemző.

Nulla árfolyamérzékenység



A hitelből vásárlók zöme – szakmai berkekből származó becslések szerint 60-70 százaléka – deviza alapú szerződést köt. Ez pedig a GKI kutatói szerint komoly kockázati tényező.

A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság viszonylag rugalmatlanul reagál az árfolyamváltozásokra, mivel a forintban kifejezett havi törlesztőrészletek ebből eredő módosulása az utóbbi évek tapasztalata alapján nem volt drámai. Tavaly tehát kétségtelenül jobban jártak a devizaadósok, ám a felmérés eredményei azt mutatják, hogy sokan nincsenek tisztában a devizakitettség buktatóival.

Jelenleg, amikor a forint jelentős erősödése már-már egy újabb sávszéli spekuláció rémével fenyeget, bármikor bekövetkezhet a fordulat, amikor a hazai valuta euróval szembeni kurzusa hirtelen megugrik. Ez akár 10-30 százalékos többletet is eredményezhet a havi törlesztőrészletekben – véli Molnár László.

 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.