A vámok, mennyiségi kontingensek, minimumárak és egyéb kereskedelmi akadályok megszűntével az uniós csatlakozást követően komoly piaci lehetőségek nyílhatnak meg a válságsújtotta magyar baromfiágazat előtt is. A dolog pikantériája, hogy a magyar baromfiágazat zászlóhajója, a Bábolna Rt. jószerével „flotta” nélkül maradt az EU-csatlakozás előestéjére. „Az utolsó előtti mohikánnak” tekinthető Hajdú-BÉT Rt. ellen ugyanis nemrégiben indult meg a felszámolási eljárás, s éppen ezekben a hetekben mondanak fel a dolgozóknak.
Egy forintért nem kellett
Jellemző, persze az is, hogy alig egy évvel ezelőtt, még úgy volt, hogy a Hajdú-BÉT lehet a többek közt privatizáció előtt is álló Bábolna egyetlen hazai „kérője”. Tavaly ősszel, aztán már nem vevőként jelentkezett a debreceni cég tulajdonosa, a Wallis Rt., ehelyett a kormányzatnál kilincselt, s már 1 forintért is adta volna a Hajdú-BÉT-et, ha az állam vállalja a cég szanálását.
Erre akkor nem volt pénze a Medgyessy-kabinetnek. Furcsa módon a Hajdú-BÉT összeomlását követően már került az államkasszából 2,9 milliárd forint. Ennyit adott az ÁPV Rt. – igaz, csak tulajdonosi kölcsönként, ám annál gyorsabban – a Bábolnának, hogy immár a hitelezőktől felvásárolhassa a Hajdú-BÉT termelőkapacitásait.
Slágertermék lehet a csirke
A lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes, Jerzy Plewa arra számít, hogy az Európába irányuló élelmiszerexportjuk évente 10 százalékkal fog bővülni. Szinte biztosan a slágertermékek közé tartozik majd a baromfi, különösen azután, hogy az Európai Bizottság már korábban kitakarította a szigorú előírásoknak nem megfelelő thai-csirkét az uniós piacról.
A lengyelek már kapiskálják
Hogy mire kellenek az értékesítési gondokkal küszködő Bábolnának a Hajdú-BÉT szintén fölösnek bizonyult kapacitásai? Nos, erre két, egymással szorosan összefüggő racionális magyarázat van. Az egyik az üzemméret, hogy tudniillik a két cég eszközeivel együtt már gazdaságossá tehető a hazai baromfiágazat. A másik, hogy valahol piacot „szagolnak” a bábolnaiak.
Ráadásul nemcsak egyszerűen piacot, hanem mindjárt „hazait”. Hogy hol? Ott, ahol a lengyelek. Mint arról a Rzeczpospolita című lengyel lap a napokban beszámolt, a varsói mezőgazdasági szakemberek arra számítanak, hogy az EU-csatlakozás első két-három évében Lengyelország megkétszerezheti az unióba irányuló élelmiszer-kivitelét. A vámok, mennyiségi kontingensek, minimumárak és egyéb kereskedelmi akadályok megszűntével a lengyel termelők kihasználhatják a piaci lehetőségeket.
Kitörési pont: állateledel-gyártás
Tavaly 65 százalékkal nőtt a magyarországi állateledel-gyártás. Mégpedig úgy, hogy a belpiac mindössze 6 százalékkal gyarapodott, a növekmény többi része exportra ment. Az idén a gyártás további 10 százalékos bővülésére számítanak.
A piacra szüksége is lesz a Bábolnának, hiszen éppen az uniós szabályozás miatt május elsejétől nincs többé állami mentőöv. Attól persze aligha kell tartani, hogy teljesen megszűnik ez a jól begyakorolt támogatási forma, de azért joggal számíthatunk rá, hogy a mozgástér szűkül.
Az új piacokat kereső bábolnai cégnek fontos kitörési pont lehet az utóbbi években az európai élelmiszeripar egyik húzóágazatává fejlődött állateledel-gyártás is. Annál is inkább, mert a haszonállat-állomány megcsappanása miatt a kereslet csökkenésével egyre inkább küszködő hazai takarmánygyártók közül egyedül a Bábolna Rt. tudott piacképes saját eledelmárkát felépíteni.
