Minderről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedd délutáni sajtótájékoztatóján beszélt Csanádiné Vörös Judit alezredes, a gazdasági bűnözés elleni osztály vezetője. Csanádiné nem bocsátkozott részletekbe, ugyanakkor Papp Csaba alezredes, a vizsgálati főosztály vezetője pedig elmondta, hogy „a rendőrség látókörébe került személyek esetén várható a büntetőeljárás alá helyezés”. Hogy ez gyanúsítást jelent-e vagy őrizetbevételt is, erre nem válaszolt az alezredes.
A várhatóan meggyanúsítandó személyek száma egyébként akár tizenkettő is lehet – tette hozzá Papp Csaba, ezzel megerősítve Ferenczi László, az ORFK bűnügyi igazgatójának korábbi nyilatkozatát.
Ügyfeleket is érint a bank feljelentése
Az azonban egyértelműen kiderült az alezredesek nyilatkozataiból, hogy a K&H Bank ügyfélkörét is érintik a most beérkezett friss feljelentések. A rendőri vezetők megerősítették, hogy Kulcsár Attilát meggyanúsították sikkasztás és magánokirat-hamisítás bűncselekményének elkövetésével. Kulcsárt keddi kiadatása után egy budapesti büntetésvégrehajtási intézetben helyezték el.
A FigyelőNet sajtótájékoztató után feltett kérdésére Csanádiné nem kívánt válaszolni, így nem derül ki, hogy az esetleg az ügy hátterében álló Schönthal Henrik amerikai-magyar kettős állampolgár ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs a K&H Bank feljelentése nyomán keletkezett-e.
21 milliárdot mozgattak
A sajtótájékoztatón Papp Csaba elmondta, hogy jelenlegi adataik szerint a K&H-ügyben Kulcsár 21 milliárd forintot mozgatott, az ügyfelek felhatalmazása nélkül. Ennek nyomán mintegy 9.5-10,5 milliárd forint kár keletkezett. Hogy ez a pénz hová tűnt, illetve az off-shore cégek – amelyekkel egyes források Schönthalt is összefüggésbe hozták – milyen pénzeket utaltak, illetve a két szír pénzváltó kinek juttatta el a hatmilliárd forintnyi készpénzt, amelyet az Inter-Európa Bankban vettek fel – nos ezekre a kérdésekre az újságírók továbbra sem kaptak választ.
Papp Csaba elmondta ugyanakkor: a lényeg az, hogy Kulcsár egy bizonyos időszak – 2001-2002 előtt – az ügyfelek pénzét elsikkasztotta a gyanú szerint, ugyanakkor később az ügyfelek egy részének visszapótolta a pénzeket. (2001 áprilisi és 2002 májusi időpontokat egyaránt említett az alezredes, így nehéz kigobozni, hogy mikor is kezdődtek a második körös tranzakciók.) Így tulajdonképpen az első körben károsult személyek a második körben sikkasztásból származó pénzekhez is hozzájuthattak – derült ki áttételesen az alezredes szavaiból.
Külön vizsgálódnak az IEB esetében
Az is kiderült ugyanakkor, hogy az Inter-Európa Bankban (IEB) zajló, elsősorban a pénztárosok ellen indított, 14-15 személlyel kapcsolatos eljárás függetlenül zajlik a K&H-ügytől, és a pénzmosás elleni bűnüldözési szervek foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
