Mádl Ferenc köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság (AB) 2004. március 23-án meghozta határozatát, amely szerint alkotmányellenes a “a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról” szóló, az Országgyűlés 2003. december 15-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény 38. paragrafusának két bekezdése – közölte a testület. A határozat részletes szövege egyelőre nem olvasható az AB honlapján, a szervezet sajtófőnöke szerint azonban a szöveg utolsó átfésülése után felkerül.
Működési rend
A törvény szerint hatálybalépésének napján megszűnik a pénzügyi felügyelet elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. A kifogásolt átmeneti időszakot követően a PSZÁF főigazgatója a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt vezeti majd a felügyelet hivatali szervezetét, a főigazgató és helyettesei feletti munkáltatói jogokat pedig a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja. A tanács elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívhatja vissza, a tanács tagjait pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A pénzügyminiszter felügyeleti jogköre kiterjed a felügyelet szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására, a szervezet tevékenységének értékelésére, illetve arra, hogy ellenőrizze rendeltetésszerű működését. Ennek során a Felügyeleti Tanács elnökét a tárcavezető miniszter beszámoltatja, hiányosságok esetén felszólítja ezek megszüntetésére. A Felügyeleti Tanács elnöke negyedévente, írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert a felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szolgáltatók működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól.
A szűkszavú sajtóközleményből kiderül, hogy az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnéséről szólnak, valamint ehhez kapcsolódóan átmeneti szabályokat állapítanak meg. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a vizsgált konkrét rendelkezések az alaptörvénybe ütköznek, szabályozási tartalmuk ugyanis jogbizonytalanságot eredményez, mert a felügyelet működésében az ügyek átmeneti vitelének csak egy részét garantálja, illetve a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné teszi. Márpedig rendes ország nem működhet hatósági jogkörök nélküli pénzügyi felügyelettel.
AB: nem alkotmányellenes az átszervezés
Mindez azt jelenti, hogy az alkotmánybírák többsége nem osztotta Mádl Ferenc (vele az ellenzék, maga a PSZÁF, valamint négy „renitens” szabaddemokrata képviselő) azon véleményét, mely szerint a törvénymódosítás átszervezésről szóló része nem szakmai, hanem politikai koncepció alapján született meg. Vagy finomabban: egyedi személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában.
A 11 tagú testület csupán az említett két bekezdést tartotta az alaptörvénybe ütközőnek. Nem állapította meg a törvény egészének alkotmányellenességét annak alapján, hogy a törvényjavaslatot előterjesztő kormány egyáltalán nem vagy csak részben tett eleget a törvénytervezet előkészítése során előírt egyeztetési kötelezettségének.
Bírák egyenként
Az Alkotmánybíróság többségi döntéséhez dr. Bihari Mihály, dr. Harmathy Attila, dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva és dr. Kukorelli István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Czúcz Ottó, dr. Kiss László és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.
Mindez annyit jelent, hogy a 11 tagú testületből négy alkotmánybíra egyetértett ugyan a határozattal, ám igenjéhez hozzá kívánta fűzni megjegyzéseit („igen, de” válasz), három bíró pedig különvéleményében egyet nem értésének adott hangot. (Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva neve azért szerepelhet mind a határozatot támogatók, mind pedig a különvéleményt csatolók között, mert a bírónő a határozat egyes pontjaival egyetértett. míg más pontjaival kapcsolatban fenntartását fejezte ki.)
