A The Sunday Telegraph értesülése szerint Günter Verheugen azt mondta a Labour-képviselőknek, hogy a februárban bejelentett brit korlátozások diszkriminatív jellegűek, így ellentétesek az uniós jogszabályokkal, és ezért az EU bírósága előtt megtámadhatók.
A brit kormány – amelyre a bulvársajtó és a konzervatív ellenzék részéről rendkívüli nyomás nehezedik a csatlakozó országokkal szembeni komoly bevándorlási szigorítások végett – a múlt hónap végén közölte, hogy az új tagok munkavállalói az eredeti terveknek megfelelően a bővítés első pillanatától munkát vállalhatnak Nagy-Britanniában, de nem fognak hozzáférni automatikusan a brit jóléti rendszer által kínált juttatások teljes skálájához.
Az intézkedéscsomag szerint az új tagállamok munkavállalóinak be kell jegyeztetniük munkavállalásuk tényét – jóllehet ez nem jelenti munkavállalási engedély kiváltásának kötelmét -, és csak azután férhetnek hozzá az ellátó rendszer egyes elemeihez, ha folyamatosan, legalább 12 hónapig legálisan dolgoztak Nagy-Britanniában.
A vezető vasárnapi konzervatív lap szerint – amelynek cikkéből nem derül ki, hogy Verheugen mikor tárgyalt a brit munkáspárti képviselőkkel – a Labour parlamenti tagjai a figyelmeztetésre adott válaszukban emlékeztették a bővítési biztost arra, hogy például saját hazája, Németország hét évig be sem akarja engedni az új tagállamok munkavállalóit.
Hasonlóképp nyilatkozott nemrég Denis MacShane, az EU-ügyekért felelős brit külügyminiszter-helyettes. A csatlakozó országok londoni tudósítóinak tartott február végi háttértájékoztatóján MacShane azt mondta: “ostobaság” lenne Brüsszel részéről bármiféle bírálat éppen Londonnal szemben, amikor Nagy-Britannia az egyetlen a jelenlegi (nagy) EU-tagok közül, amely nem zárja el munkaerőpiacát az új tagországok elől.
Ha ő bizottsági szóvivő lenne, és bírálni való országokat keresne az EU-ban, Londont inkább dicséretre, semmint kritikára érdemesnek kellene találnia a munkaerőpiac nyitva tartása miatt – mondta akkor a brit kormánytisztviselő.
A The Sunday Telegraphnak a brit belügyminisztérium egy név nélkül idézett illetékese azt mondta: a tárca által beszerzett jogi vélemény szerint a kormányintézkedés törvényes, mert a csatlakozási szerződés “kifejezetten megengedi”, hogy a jelenlegi tagállamok hét évig átmeneti korlátozásokat tartsanak érvényben. Más szakértői vélemények szerint azonban ez csak a munkavállalásra érvényes, a jóléti ellátásra nem.
