Nem hoz döntést hétfőn az Alkotmánybíróság (AB) a lex Szász néven ismert törvényről, amelyről Mádl Ferenc államfő kért előzetes normakontrollt – értesült a FigyelőNet a szervezettől. A köztársasági elnök a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvény ügyében december végén, a törvény elfogadását követően fordult a testülethez.
Az Országgyűlés december 15-én hétfőn 192 igen szavazattal, négy ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését is. A törvényjavaslat zárószavazásánál a fideszes és az MDF-es képviselők tiltakozásul nem voksoltak. Az MSZP egységes “igenje” mellett az SZDSZ-ből 15-en támogatták az előterjesztést, négyen azonban elutasították, egy szabaddemokrata képviselő pedig tartózkodott.
A módosítás szerint a felügyelet élén az eddigi egyszemélyi vezető helyett öt tagból álló testület, a Felügyeleti Tanács állna; a felügyelet hivatali szervezetének élére pedig főigazgató és két helyettes kerülne. Mindhárom vezetőt hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezné ki. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint a felügyelet szakmai függetlenségének megerősítése céljából választják szét a felügyelet hivatali szervezetét és vezető testületét. Az ellenzék viszont a PSZÁF jelenlegi vezetője, Szász Károly elleni támadásként értékeli a változtatást. A törvény szerint a felügyelet vezetőjének megbízatása a törvény hatályba lépésének napján, a kihirdetéstől számított 15. napon szűnne meg.
A Népszabadság hétfői számában azt írta, hogy az AB hétfőn aláírja a lex Szász néven ismert törvényről szóló határozattervezetét. A lap szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy a testület várhatóan helyt ad az államfői indítványnak: az alaptörvény mindenkinek, így a PSZÁF elnökének is biztosítja ugyanis a lehetőséget, hogy a személyét érintő hatósági döntések ellen jogorvoslattal éljen.
