“Sem az erőteljesebb versenynyomásra, sem a várható migrációs hullámra nincs kellőképpen felkészülve az ország” – közölte Heise a Berliner Zeitung hétvégi számában megjelent interjújában. “A migrációs hullám alkalmasint csak késéssel következik be, de bekövetkezik, ebben biztosak lehetünk” – hangsúlyozta a szakember. A jövedelmi különbségek az EU jelenlegi és új közép- és kelet-európai tagjai között jóval nagyobbak, mint voltak a korábban csatlakozó Spanyolország, Portugália, Görögország és az akkori EU-tagok között. Ezen kívül a közép- és kelet-európai emberekben hagyományosan erősebb a késztetés, hogy keletről nyugatra menjenek – vélte Michael Heise.
Véleménye szerint azonban a bővítés jó időpontban következik be. Vannak ugyan hiányosságok, fejlődési rendellenességek, “de nem lett volna értelme várni a felvétellel” – közölte az Allianz szakembere, aki azt is hangsúlyozta, hogy a feltételek teljesítése után az új EU-államokat az euróövezetbe is fel kell venni. “Ezen országok integrálása erősebb versenyt fog előidézni a termelési telephelyek és rendszerek között” – húzta alá. A keletnémet szövetségi tartományok (a volt NDK) az EU-bővítés vesztesei közé fog tartozni, a munkaerő-piacra nehezedő nyomás itt még magasabb lehet majd, mint másutt. A keleti vidékeknek úgymond innovatív utakat kell találniuk, hogy új beruházókat csábíthassanak a régióba.
Az erős euró csak részben fékez
Az erős euró “csak részben fékezi” a német export növekedését – írták a német pénzügyminisztérium elemzői a hétfőn megjelent havi jelentésükben. Megemlítették, hogy a kivitel az Egyesült Államokba csökkent tavaly, és a teljes német kivitel 9,3 százalékát tette ki a 2002-es 10,3 százalék után. Közben azonban az export Kínába és a közép- és kelet-európai országokban igencsak föllendült, több mint ellensúlyozva az erős euró hatását.
Rekordnagyságú, 139 milliárd euró lesz Németország külkereskedelmi mérlegének többlete az idén, mert az export 3,8 százalékkal, az import csak 3 százalékkal bővül – jósolta a múlt héten a német exportőrök szakmai szervezete (BGA). A BGA elnöke, Anton Börner megismételte, hogy az exportőrök 1,22-1,28 dollár közötti euróárfolyammal még együtt tudnak élni, és hordónként 33 dolláros olajár nem veszélyezteti komolyan a világgazdasági fellendülést.
A szövetségi statisztikai hivatal március elején közzétett adatai szerint tavaly a német kivitelnek az 55 százaléka irányult az unió többi 14 tagországába. Az EU-export átlagot meghaladó mértékben, 3,5 százalékkal nőtt tavaly, 367,2 milliárd euróra. Világviszonylatban a német export 1,6 százalékkal 661,6 milliárd euróra bővült.
A tíz új állam májusi belépésével tovább nő az EU jelentősége Németország számára. Tavaly a mostani EU-tagországok a belépőkkel együtt már a német kivitel 64 százalékát vették fel. Az export e 24 államba az előző évhez képest 3,8 százalékkal nőtt, 423,7 milliárd euróra.
Ennél gyorsabban csak az Oroszországgal és Kínával bonyolított kereskedelem bővült, az előbbi 6,5 százalékkal 12,1 milliárd euróra, utóbbi 24,9 százalékkal 18,2 milliárd euróra. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem viszont 9,7 százalékkal csökkent, 61,7 milliárd euróra. Az eurózóna többi tagállamába irányuló német export tavaly 7,9 százalékkal 23,7 milliárd euróra nőtt. Visszaesett viszont az euróövezethez nem tartozó EU-országokba irányuló kivitel, 7,5 százalékkal 6,5 milliárd euróra.
Németország kereskedelmi többlete tavaly kissé csökkent, 129,7 milliárd euróra a 2002-es 132,8 milliárdról. A folyómérleg 50,9 milliárd eurós többlettel zárt a 2002-es 62,8 milliárd helyett. A német export tavaly 661,6 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 651,3 milliárd után, a behozatal 531,9 milliárd euróra gyarapodott 518,5 milliárdról.
