A tanulmány pontosan azt ismerteti, hogy a tipikus kétgyermekes termelő-munkás hazavitt felhasználható jövedelme és a munkáltató által – adókkal és járulékokkal – kifizetett teljes bére közötti rés az elmúlt hét év során másfél százalékkal szűkült az OECD 30 országának átlagában.
Írország élte meg a legnagyobb, összesen 18,3 százalékpontos szűkülést, és őt követte Magyarország 9,9 százalékponttal. Az országok listájában ezután az Egyesült Államok (8,3 százalékpont), Olaszország (8,2 százalékpont) és az Egyesült Királyság (7,0 százalékpont) következett.
Az OECD más tagállamaiban előfordult, hogy a különbség az általános tendenciával ellentétben növekedett. A fekete bárányok sorában Izland mutatott fel 9,5 százalékos távolodást, míg a második legrosszabbként Szlovákia ért el 7,1 százalékot.
A változások azonban önmagukban keveset mondanak. Fontos, hogy mekkora volt az elvonás mértéke, amelyikhez képest a változás lezajlott. A háztartások terhei így már nem annyira fényesek Magyarországon, hiszen a teljes elvonás 45,7 százalékos az egyedülállóknál, míg 30,5 százalékos a gyermekeseknél.
A jelentés szerint rendkívül eltérőek a tagállamok személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási rendszerei a jövedelemtől és a családi állapottól függően, néhány közös elem mégis felfedezhető. A legtöbb országban például jelentős támogatásokat kapnak a gyerekekkel rendelkező családok az egyedülállókhoz képest.
A legnagyobb elvonás az egyedülállóktól Belgiumban volt, összesen 54,5 százalék, míg Németország is másodikként 52,5 százalékot követel a bruttó bérekből. Korea (14,1 százalék) és Mexikó (17,3 százalék) von el a legkevesebbet. Az egykeresővel rendelkező kétgyermekes családoknál a rés Törökország 42,1 százalék, Lengyelország 41,3 és Írország 7,4 százaléka között ingadozott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
