A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített felmérés szerint Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz mintegy 72 milliárd forint kockázati tőke várt kihelyezésre.
A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig Magyarországon további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollárra becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.
Az 1047 válaszadó vállalatból 250 jelezte, hogy igénybe venné a kockázati tőke biztosította lehetőségeket, ugyanakkor a kockázati tőkebefektetők szerint átlagosan 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés – állapítja meg az intézet. A hazai vállalati szférában végzett reprezentatív felmérés alapján a tőkét igénylő társaságok mintegy fele 119 vállalat – azt a belföldi piaci részesedés növelésére fordítaná.
A kockázati tőkét igénylő társaságok egynegyede új gépek beszerzése miatt, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázati tőkebefektetőhöz. Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel.
A legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik. A befektetők által legkedveltebb iparágak közé azonban a felsoroltak közül egyetlen sem tartozik – állapítja meg a felmérés. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének.
Az államnak a lehetséges beavatkozással összefüggésben mérlegelnie kellene, hogy a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben. A GKI szerint az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez az összeg vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot.
A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a private equity ( „magántőke” befektetető társaságok, amelyeke minimum 2-3 millió dollárt fektetnek be és csak nagyvállalatokba) társaságok biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az induló vállalkozásokra specializálódott, early stage alapok sem finanszírozzák.
