Az elemzők szerint a kormány a jövő hónapban várhatóan 2009-re vagy 2010-re változtatja a 2008-as céldátumot, de voltak olyan vélemények is, hogy az új cél nem egy év lesz, hanem egy időszak: vélhetően 2008-2010, vagy 2009-2010.
A legtöbb elemző csak 2005-re várja az ERM-2 árfolyamrendszerébe való belépést, miután Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem rohan az ERM-2-be, de nem is akar tovább várni 2005-nél. A főként hazai elemzők konszenzusa szerint a forint új középparitását az ERM-2-ben 262,50-nél fogják meghatározni az euro ellen, tehát a jelenlegi 282,36-nál jóval erősebb szinten. Külföldi elemzők konszenzusa a múlt hónapban 280 volt.
Draskovics Tibor a Reutersnek nemrégiben azt mondta, hogy a hazai elemzők 262 körüli konszenzusa közelebb lehet a valósághoz, mint a külföldiek prognosztizálta 280-as szint.
Az euró bevezetésének várt csúszását az okozhatja, hogy a gazdaság a tervezettnél lassabban halad a bevezetés “maastrichti” kritériumainak teljesítése felé.
Az elemzők szerint az államháztartás hiánya már idén is 0,3 százalékponttal túllövi a célt és a jövő év végén is négy százalék körül lesz. Távol került az inflációs kritérium teljesítése is: a 2005 decemberi konszenzus 15 bázisponttal emelkedett, 4,55 százalékra. Két hónappal ezelőtt még 4,3 százalék volt, és már ez is meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy százalékos célját.
A gazdaság élénkülésének jelei ugyan előrejelzéseik javítására késztették az elemzőket, ez a változás azonban a szakértők szerint nem elég gyors ahhoz, hogy az nemrégiben felfelé módositott büdzséhiány cél eléréséhez segitse a kormányt.
Az elemzők 20 bázispontal emelték konszenzusukat a 2004-ben és 2005-ben várt gazdasági növekedésre, 3,3, illetve 3,8 százalékra, miközben némileg javultak az ipari termelés növekedésre vonatkozó előrejelzések is.
A 2004-es szint azonban még mindig elmarad a kormányzat által remélt 3,5 százaléktól, tehát a vártnál kevésbé segíti a költségvetési bevételeket.
Az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzést ugyanakkor nem emelték – 7,1 százalék marad. Az infláció ütemének lassabb csökkenése és a jegybank óvatos nyilatkozatai ugyanakkor a kamatvágások várt ütemének lassulásához vezettek, ami azt is jelenti, hogy a korábban vártnál tovább maradnak magasabbak az állam kamatkiadásai.
Az elemzők átlagban azt várják, hogy a jegybank mindösszesen két százalékponttal csökkenti idén a 12,5 százalékos alapkamatot. Egy hónapja még 2,25 százalékpontot várt a piac, azelőtt pedig három százalékpontot.
Az első kamatcsökkentés 13 közül csak két elemző szerint jöhet májusnál előbb. Az elemzők egyharmada szerint kerülhet sor a vágásra még a másodok negyedévben, egyharmaduk pedig a harmadik negyedévre számit, ketten nem számítanak lépésre a negyedik negyedévig, és csak egy elemző volt, aki szerint kamatcsökkentés helyett inkább az emelés valószínű.
A forint erősödése a közelmúltban tehát nem vezetett a kamatcsökkentési várakozások elharapódzásához, sőt ennek a fordítottja történt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
