„Méltányos megoldást kívánunk kikényszeríteni” – fogalmazott. Elmondta, hogy az unió egy tavaly nyáron elfogadott és hétfőn részben módosított tervezete értelmében 25 százalékos közvetlen kifizetés és kétszer 30 százalékos hazai támogatás járna a tejtermékekre. Kovács László közölte: a kormány megerősítette, hogy vállalják az érdekérvényesítés konfliktusát ebben a kérdésben. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi tagállamok gyakorlatával azonos módon száz százalékos legyen a közvetlen kifizetések mértéke.
Az előzményeket ismertetve közölte, 2000-ben döntöttek úgy az unió agrárminiszterei, hogy egyes tejtermékek intervenciós árát 2005-től majd csökkenteni fogják és akkortól közvetlen kifizetésekkel kompenzálják a termelőket. „Tavaly nyáron úgy döntöttek (…), hogy előre hozzák ennek az alacsonyabb árnak a bevezetését 2004-re és nagyobb mértékű lesz a közvetlen támogatás is” – mondta.
A külügyi tárca vezetője jelezte: tavaly nyáron úgy döntöttek, hogy az egyéb termékekre már korábban elhatározott logika lesz érvényes a tejár-kiegészítésre is, azaz „az új államok 2004 május 1-je után 25 százalékát kapják a jelenlegi tagállamok közvetlen kifizetéseinek”. Hozzátette: ezt – az akkori döntés értelmében – 30 százalékos nemzeti forrással lehet kiegészíteni.
„Mi azóta azt mondjuk, hogy nem járja ez a megoldás” – fogalmazott Kovács László, hozzátéve: „a csatlakozási tárgyalásokat már lezárták és az, amit most bevezetni készülnek, az Koppenhága után történik”. Elmondása szerint március 15-én az unió mezőgazdasági különbizottságának ülésén a 30 százalékos nemzeti kiegészítést újabb 30 százalékkal megemelték.
„A mostani döntés tehát úgy szól, hogy a tíz csatlakozó ország egyszer kap 25 százaléknyi közvetlen kifizetés formájában nyújtott támogatást és erre kétszer harminc, azaz hatvan százalékot lehet rátenni nemzeti forrásból” – ismertette Kovács László. Hozzátette: a magyar igény, hogy 100 százalékot kapjunk uniós forrásból. Egy kérdésre adott válaszából kiderült, hogy a hazai kiegészítést is tartalmazó, fent részletezett 85 százalék és a teljes uniós támogatás közötti 15 százalék különbség éves szinten másfél milliárd forintot jelent.
A külügyminiszter a másik kilenc csatlakozó országtól és a visegrádi négyek összefogásától remél közös fellépést ebben a kérdésben. Elmondta: jövő hétfőn a külügyminiszteri tanács ülésén várható végleges döntés ebben az ügyben. Arra a kérdésre, hogy miért most kerültek napirendre a magyar kifogások, közölte: március 15-én vált egyértelművé, hogy az unióban nem szándékoznak elmozdulni a tavaly nyári álláspontról.
