Február végén hozta nyilvánosságra az IBM a Global CEO Study 2004 felmérésének eredményeit. Az Economist Unit Intelligence és a Nikkei Research piackutató céggel közösen végzett vizsgálatban 456 vezérigazgatóval folytattak személyes beszélgetést. Az eredmények azt mutatják, hogy míg az amerikai kontinensen, Ázsia és Óceánia nagy részén a bevételek növelése az elsődleges cél, Európában és Japánban még mindig a költségek leszorítása.
A válaszadók többsége úgy vélte, hogy az elmúlt két évben alkalmazott költségcsökkentési intézkedések mára beértek, és ezután agresszívebben keresik a növekedési és a befektetési lehetőségeket. Szerintük a növekedést új termékek és szolgáltatások bevezetésével lehet elérni, valamint új piacok feltérképezésével. Az új és differenciált termékek kifejlesztésére főként az Ázsia-Óceánia régióban koncentrálnak, míg az európai és az amerikai vezérigazgatók inkább az üzemeltetés hatékonyságát tartják fontosnak a bevétel növelése szempontjából. 
Ellentétes áramlatok
Itthon a piac bizonytalansága miatt ennél nehezebb meghatározni a stratégiát, amit nagymértékben befolyásol az EU-csatlakozás is. Verseghi-Nagy Miklós, az IQSYS Rt. ügyvezető igazgatója szerint a hazai kis- és középvállalatok körében fokozatosan alakul ki a magas színvonalú szolgáltatások iránti igény, de az elérhető uniós támogatások sokat lendíthetnek ezen a folyamaton. A 2004-es év nagy kérdése az – fogalmazott Verseghi-Nagy –, hogy meglesz-e a felhasználói oldal fogadókészsége a támogatások igénybevételére.
Ha az IQSYS állam- és közigazgatási üzletágának tapasztalatait nézzük, ott sem egyértelmű a kép. Egyrészt optimizmusra ad okot, hogy az uniós csatlakozás több olyan informatikai beruházást is magával hoz, amely biztosan erősíti a keresletet. Így például bizonyos EU-s jelentések használata minden tagállam számára kötelező, és ez csak elektronikus úton teljesíthető. Ugyanígy a csatlakozás hozadéka lesz, hogy különböző európai alapok (strukturális, kohéziós) államigazgatásra fordítható forrásait szintén az informatikai beruházásokra fordítják (e-kormányzati fejlesztések, kormányzati infrastruktúra fejlesztése).
Aggodalomra adhat okot azonban, hogy a megkezdett és bizonytalan ideig tartó költségvetési megszorítások a kedvező áramlatok ellenében hatnak. Az utóbbi időben több közigazgatási megbízást visszavontak, illetve a korábbi tervekkel ellentétben nem indítottak el. Ennek ellenére a piac bizakodó, és szereplői remélik, hogy végül a kívánt növekedés irányába mozdul el az idei mérleg. A 2-5 éves, középtávú kilátások pedig egyértelműen kedvezőek – mondja Verseghi-Nagy Miklós.
Tavalyi hitel, idei gond?
A lakáshitelek piacán nem várható gyors kamatcsökkenés – mondta Porcsalmy Imre, a Vemsoft Kft. vezetője –, ellenkezőleg, a jelek inkább további emelkedésre mutatnak. A növekvő törlesztőrészletek miatt várhatóan emelkedni fog a késedelmesen fizető ügyfelek száma. A múlt évre jellemző fokozott hitelezési aktivitásnak is bírája lesz az idei esztendő. Kiderül, hogy a kihelyezett hitelek kellőképpen megalapozottak voltak-e, vagy a problémás ügyletek számát gyarapítják. Mindebből az következik, hogy idén a behajtási tevékenység szerepe is nagyobb lesz, mivel az időben értesített ügyfél rendezheti az elmaradását, és mentesül a kellemetlen következményektől. Szigorodnak az elvárások a behajtási feladatokat illetően is. Komoly pénzügyi következményekkel járhatnak a pénzintézetek döntései arról, hogy egységes informatikai rendszerrel vagy manuálisan, esetleg alacsonyabb informatikai támogatás mellett valósítják-e meg a követelések nyilvántartását, a késett ügyletek kezelését.
Ami a banki szektort illeti, nem érintette a 2003-ban tapasztalt gazdasági visszaesés, ezért várható, hogy az IT-jellegű beruházások iránti hajlandósága nem csökken. Keresletet generálnak a múlt év bankfelvásárlásai is, amelyek kedvező hatását a piac 2004-ben érzi majd igazán. A pénzintézetek további feladata a BASEL II hitelminősítési rendszerre való felkészülés, az ugyancsak informatikai fejlesztéseket igényel. Nyitott még a kérdés, hogy a csatlakozás után milyen rendszerbevezetésekre, átalakításokra kerül sor, és a külföldön honos anyavállalatok mennyiben terjesztik ki saját rendszereik alkalmazását Magyarországi érdekeltségeikre – tette hozzá az IQSYS Rt. ügyvezető igazgatója.
Porcsalmy Imre, a Vemsoft Kft. vezetője is a BASEL II-re való felkészülést tartja az év egyik legfontosabb kérdésének. Az új, egységes európai szabályozórendszer bevezetése 2006 végéig esedékes. Ennek célja a pénzügyi vállalkozások tőkemegfelelésének pontosabb (valós állapotokat jobban tükröző) kimutatása, valamint a pénzügyi- és kereskedelmi vállalkozásokban lévő részesedések konszolidációja egységes szabályainak meghatározása.
A rendelkezésre álló idő csak látszólag hosszú. A pénzintézeti összehasonlító jelentések szempontjai csak új informatikai és adminisztratív rendszerek segítségével tehetők egységessé. Ebből adódik, hogy az előttünk álló kétéves időszakban az ezen a területen érintett vállalkozásokra jelentős szervezési, majd fejlesztési feladatok várnak – mondja Porcsalmy.
