Belföld

Brit elemzők szerint a bővítés kis haszonnal jár

Elhanyagolható gazdasági hatása lesz az EU egészére a nyolc új kelet-európai tagország csatlakozásának, a brit gazdaság azonban - kellő mértékű munkaerő-bevándorlás esetén - valamelyes érezhető hasznot húzhat a bővítésből hosszú távon - áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház most kiadott előrejelzésében. Az elemzés szerint nem várható tömeges bevándorlás az új tagországokból.

Az Ernst and Young könyvvizsgáló csoport gazdasági modellezésre szakosodott érdekeltsége, az ITEM Club azt írta a bővítés hozadékát főleg a brit gazdaság szempontjából vizsgáló elemzésében, hogy a kelet-európai csatlakozó országok összesített évi nemzeti összterméke (GNP) 331 milliárd dollár, ami a jelenlegi EU összkibocsátási értékének 4 százaléka. Ez hozzávetőleg Belgium gazdasági teljesítményének felel meg.

Az ITEM Club megjegyzi, hogy a csatlakozó országok kibocsátási értékének 80 százalékát Magyarország, Lengyelország és Csehország termeli meg, ami “jelzi, hogy a többi kis kelet-európai csatlakozó államnak milyen csekély a gazdasági súlya”.

A cég szerint mindez nem teszi sokkal vonzóbbá a kibővített EU-piacot a brit exportőrök szemében, főleg annak ismeretében, hogy a brit exportban eddig is elhanyagolható súlya volt a csatlakozó térségnek.

Nagy-Britannia 2002-ben – amikor az EU-piacokra 142 milliárd font értékben exportált – a nyolc kelet-európai csatlakozó országban összesen 4,6 milliárd fontnyi árut és szolgáltatást értékesített; az országcsoport ezzel az értékkel együttesen is mindössze 1,7 százalékát vette fel a teljes brit exportnak. Igaz, ez az érték a 3,5-szerese volt a tíz évvel korábbinak – áll az Ernst and Young elemző részlegének londoni tanulmányában.

Az ITEM Club szerint a brit gazdaság szereplői részéről “hiba lenne azt várni”, hogy a térség a csatlakozás után nagyobb szerepet játszik majd a brit exportban. A nyolc országba irányuló brit kivitel értékének legalábbis meg kellene kétszereződnie ahhoz, hogy a csatlakozás akár csak fél százalékkal növelje hosszú távon az éves brit hazai össztermék értékét.

Nagy-Britannia a következő 10 évben jó eséllyel sokkal nagyobb hasznot húz a feltörekvő ázsiai gazdaságokkal – Indiával, Kínával – folytatott kereskedelemből, mint a kelet-európaiak csatlakozásából – áll az ITEM Club elemzésében.

A cég szerint a kelet-európai új tagoknak a brit cégek gyártáskihelyezéseiért szintén főleg a náluk is jóval alacsonyabb munkaköltségű Kínával és Indiával kell versenyezniük; a brit ipari vállalatok 60 százaléka e két ázsiai országba, és nem a csatlakozó országokba tervez gyártást telepíteni a bővítés után is.

Valamelyes érezhető hosszú távú brit haszon a kelet-európai munkaerő bevándorlásától várható. Az elemzés szerint, ha a csatlakozás évi 70 ezerrel növeli az aktív – és főleg fiatal – külföldi munkavállalók nettó bevándorlását, az – elsősorban a munkaköltség csökkenése révén – tíz év alatt összesen 1 százalékkal növelheti az éves brit GDP-értéket. Az ITEM Club szerint azonban még ennyi többletbevándorló sem várható a bővítés után; az elemzők megjegyzik, hogy az utóbbi időben inkább jelentősen csökkent a jelenlegi EU-n kívülről Nagy-Britanniába érkezők száma.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.