Az Ernst and Young könyvvizsgáló csoport gazdasági modellezésre szakosodott érdekeltsége, az ITEM Club azt írta a bővítés hozadékát főleg a brit gazdaság szempontjából vizsgáló elemzésében, hogy a kelet-európai csatlakozó országok összesített évi nemzeti összterméke (GNP) 331 milliárd dollár, ami a jelenlegi EU összkibocsátási értékének 4 százaléka. Ez hozzávetőleg Belgium gazdasági teljesítményének felel meg.
Az ITEM Club megjegyzi, hogy a csatlakozó országok kibocsátási értékének 80 százalékát Magyarország, Lengyelország és Csehország termeli meg, ami “jelzi, hogy a többi kis kelet-európai csatlakozó államnak milyen csekély a gazdasági súlya”.
A cég szerint mindez nem teszi sokkal vonzóbbá a kibővített EU-piacot a brit exportőrök szemében, főleg annak ismeretében, hogy a brit exportban eddig is elhanyagolható súlya volt a csatlakozó térségnek.
Nagy-Britannia 2002-ben – amikor az EU-piacokra 142 milliárd font értékben exportált – a nyolc kelet-európai csatlakozó országban összesen 4,6 milliárd fontnyi árut és szolgáltatást értékesített; az országcsoport ezzel az értékkel együttesen is mindössze 1,7 százalékát vette fel a teljes brit exportnak. Igaz, ez az érték a 3,5-szerese volt a tíz évvel korábbinak – áll az Ernst and Young elemző részlegének londoni tanulmányában.
Az ITEM Club szerint a brit gazdaság szereplői részéről “hiba lenne azt várni”, hogy a térség a csatlakozás után nagyobb szerepet játszik majd a brit exportban. A nyolc országba irányuló brit kivitel értékének legalábbis meg kellene kétszereződnie ahhoz, hogy a csatlakozás akár csak fél százalékkal növelje hosszú távon az éves brit hazai össztermék értékét.
Nagy-Britannia a következő 10 évben jó eséllyel sokkal nagyobb hasznot húz a feltörekvő ázsiai gazdaságokkal – Indiával, Kínával – folytatott kereskedelemből, mint a kelet-európaiak csatlakozásából – áll az ITEM Club elemzésében.
A cég szerint a kelet-európai új tagoknak a brit cégek gyártáskihelyezéseiért szintén főleg a náluk is jóval alacsonyabb munkaköltségű Kínával és Indiával kell versenyezniük; a brit ipari vállalatok 60 százaléka e két ázsiai országba, és nem a csatlakozó országokba tervez gyártást telepíteni a bővítés után is.
Valamelyes érezhető hosszú távú brit haszon a kelet-európai munkaerő bevándorlásától várható. Az elemzés szerint, ha a csatlakozás évi 70 ezerrel növeli az aktív – és főleg fiatal – külföldi munkavállalók nettó bevándorlását, az – elsősorban a munkaköltség csökkenése révén – tíz év alatt összesen 1 százalékkal növelheti az éves brit GDP-értéket. Az ITEM Club szerint azonban még ennyi többletbevándorló sem várható a bővítés után; az elemzők megjegyzik, hogy az utóbbi időben inkább jelentősen csökkent a jelenlegi EU-n kívülről Nagy-Britanniába érkezők száma.
