Belföld

A viszonosság elve alapján áramolhat a munkaerő az EU-csatlakozásunk után

A kormány a viszonosság elvét fogja alkalmazni a munkaerő-áramlással kapcsolatosan az uniós országokkal szemben – hangzott el többek között a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten.

“Ez azt jelenti, hogy pontosan ugyanaz a korlátozás vonatkozik majd a csatlakozás utáni hét évben a jelenlegi EU-tagállamok munkavállalóira, mint amely korlátozásokat ezen országok a magyar állampolgárokkal szemben alkalmaznak” – mondta Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő kijelentette: a viszonossági elv az újonnan csatlakozó országokat nem érinti, ott ilyen típusú korlátozás nincs.

Kiemelte: a kétoldalú tárgyalásokon Magyarország a lehető legliberalizáltabb munkaerőpiacot szeretné kialakítani a jelenlegi EU-tagállamokkal. Gál J. Zoltán elmondta: a magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatban a kormánynak kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az EU-tagállamokkal, mert – mint mondta – az előző kormány idején a csatlakozási tárgyalások idején az akkori kabinet beleegyezett abba, hogy összesen még hét évig a magyar állampolgárok számára az EU munkaerőpiaca nem teljesen lesz liberalizált.

Felnőttképzés normatív támogatása

Az idei költségvetés 2,9 milliárd forintot biztosít a felnőttképzés normatív támogatására, a kormány 31 ezer főben határozta meg a támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát – közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Gál J. Zoltán emlékeztetett arra, hogy a felnőttképzésről szóló törvény értelmében 2003-tól normatív állami támogatást vezettek be, amellyel az állam által elismert szakképesítéssel nem rendelkezők számára egy szakképesítés megszerzéséhez, valamint a fogyatékosok általános, nyelvi és szakmai képzéséhez biztosítanak központi költségvetési támogatást.

Otthonteremtés pályakezdő fiataloknak

A Pénzügyminisztérium dolgozik azon, hogy a pályakezdő fiatalok otthonteremtési esélyeit javítsa – közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten, kérdésre válaszolva. “Ez a munka nem most kezdődött, és nem most ért véget” – szögezte le Gál J. Zoltán, hozzátéve: ha döntés születik, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot. A kormányszóvivő szólt arról, hogy április 1-től az úgynevezett szocpol-támogatás összegét megemeli a kormány.

“Ez egy nagyon jelentős hozzájárulás annak érdekében, hogy a legnehezebb helyzetben lévő fiatal házasok, gyermeket vállaló fiatalok otthonhoz, laksáshoz jussanak” – mondta Gál J. Zoltán.

Törvénytervezet a kkv-szektorról


A kormány jóváhagyta a kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló törvénytervezetet, amely szélesíti az ehhez a szektorhoz tartozók körét – közölte Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a kormányülést követő tájékoztatón szerdán, Budapesten. Csillag István hangsúlyozta: a tervezet szerint az eddigiekhez képest bővül a kis- és középvállalkozások köre, így több vállalkozás indulhat a támogatások megszerzéséért.

A tájékoztatás szerint az új törvény alapvetően a vállalkozói környezet javítását, a magyar gazdaság versenyképesebbé válását szolgálja, a magyar vállalkozások számára közvetlen és érzékelhető előnyöket biztosít, és ezáltal a kis- és középvállalkozások nagyobb szerepet tölthetnek be a gazdaság fejlesztésében és növekedésében.

Az új definíció hatására a kis- és közepes vállalkozások részesedése a különböző erőforrás- és teljesítménymutatókból várhatóan 3-7,5 százalékkal nő. Becslések szerint a szektorban a foglalkoztatottak aránya 3,2 százalékkal, a saját tőke aránya 6,3 százalékkal, a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás 7,5 százalékkal, az exportértékesítés aránya 5,4 százalékkal nőhet.

Az új definíció szerint 2005-ben a majdnem ezer vállalkozás átsorolása történik meg. Az árbevétel- és mérleg-főösszeg korlátok változásával összefüggésben az új szabályok szerint a jelenlegihez képest csökkenne a mikro- és a közepes, növekedne a kisvállalkozások száma. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások arányai egymás közt is eltolódnak. Mintegy négyezer közepes vállalkozás mikro-, illetve kisvállalkozássá válik a tervezett szabályozás szerint.

Az uniós csatlakozásától 2005. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kkv-nek minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérleg-főösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg lesz.

A végleges szabályozás szerint, 2005. január 1-étől azonos foglalkoztatotti létszámkorlát mellett a kkv szektor éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, illetve mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet.

Az átmeneti időszakban kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele 7, vagy mérleg-főösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A jövő évtől ebben az esetben sem változik a foglalkoztatotti létszámkorlát, azonban az éves nettó árbevétel és a mérleg-főösszeg egyaránt legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg lesz.

Az átmeneti időszakban a mikrovállalkozásokat továbbra is csak a foglalkoztatotti létszámkorlát fogja megkülönböztetni a kisvállalkozásoktól, ugyanúgy tíz főnél kevesebb lehet, 2005-től azonban mind az éves nettó árbevétel, vagy mérleg-főösszeg tekintetében belép a legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszegre vonatkozó korlát.

A gyógyszerkassza túllépése

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a gyógyszerkassza túllépésének megakadályozásáról folynak az egyeztetések a piac szereplői és az egészségbiztosítási pénztár között. “Vannak ennek a tárgyalásnak olyan szereplői, akik saját érdekükben bizonyos megalapozatlan híreket tesznek közzé” – fogalmazott. Mint mondta, a kormány két év alatt 100 milliárd forint többletet biztosított a gyógyszerárak támogatásához.

“Az azonban nem folytatható, hogy az adó- és járulékfizetők pénzéből irreálisan magas áron veszünk meg olcsóbbal is helyettesíthető gyógyszereket” – jelentette ki, hozzátéve: az a gyakorlat sem folytatható, hogy közpénzből finanszírozzunk egyre nagyobb forgalmat serkenő orvosi tevékenységet.

A kormányszóvivő leszögezte: a kormány olyan kiadásmérséklő támogatást fog szorgalmazni a gyógyszerkassza előirányzatának betartása érdekében, amely a betegekre nem hárít több terhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik