Belföld

Gazdasági lázmérő – a raktáros tudja

Konjunktúra előtt állunk? A modern gazdaságok egyik legérzékenyebb mutatója a beszerzői menedzser index, melyet lényegében a vállalati raktárkezelők kérdőívei alapján számítanak.

Az euróövezeti feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzői menedzser mutatója 52,5 pont volt februárban, akárcsak januárban. A mutató értéke megegyezett az elemzői várakozásokkal. Ennél nagyobb értéket mutatott februárban az euróövezeti szolgáltatások Reuters kezelte beszerzői menedzser mutatója. Az 56,2 pont azonban csalódást keltett az elemzőkben, akik átlagosan 57,1 pontot vártak.


 Hazai trendek

A honi gazdaság bajait szépen példézta a BMI tavalyi utolsó negyedévi alakulása. Az index szezonálisan kiigazított decemberi értéke a novemberinél 1,6 százalékponttal magasabb, 51,9 százalék volt. A decemberi gyorsulás már
nem tudta ellensúlyozni az előző hónapok korábbiakhoz képest gyengébb növekedését, így az október-decemberi időszakot átlagosan kisebb ütemű fellendülés jellemezte, mint a korábbi években. A decemberi indexérték jelentősen elmarad az előző három év decemberi értékeinek 54,7 százalékos átlagától. A tavalyi negyedik negyedév átlagos növekedését jelző mutató értéke 52,0 százalék, szemben a 2002 október-decemberi 54,0, illetve a 2001 IV. negyedévi 53,1 százalékkal. A múlt év egészére a BMI 52,1 százalék, ez azt jelzi, hogy a feldolgozóipar növekedése elmaradt a 2002. évtől, amikor a mutató még 53,5 százalék volt, 0,3 százalékponttal meghaladva a 2001. évit.


Gazdasági lázmérő


A beszerzői vagy beszerzési menedzser indexet, másként BMI-t még a múlt század harmincas éveiben dolgozták ki az Egyesült Államokban. Koncepciója azon a tapasztalati feltevésen alapul, hogy a cégek beszerzésekért felelős vezetőinek döntéseiben tükröződnek legelőször a piaci kihívásokra adott vállalati válaszok.


Ennek megfelelően kérdőíves módszerrel széles vállalati körben rendszeresen kikérdezik a beszerzési menedzsereket – többek közt – a készletekről, a rendelésállomány alakulásáról, a alkalmazottak számáról. Az ezek alapján képezett részmutatók súlyozott átlaga adja a BMI-t mint összetett mutatót.


Az elmúlt évtizedekben világszerte elterjedt, 1994 óta nálunk is bevezetett, egységes módszertan alapján számított BMI az egyik legnépszerűbb „gazdasági lázmérő”. Legfőbb előnye a gyorsasága, sőt bizonyos értelemben az előrejelző képessége. A BMI ugyanis sokszor már olyankor jelzi a rendelések számának megcsappanásában vagy az árukészletek felhalmozódásában megmutatkozó, kezdődő recessziót, amikor a gazdaság még a boldog tudatlanság állapotában van.


Máskor a BMI a „válság kellős közepén” jelzi az alagút végét. Erre volt példa a kilencvenes évek derekán a magyar feldolgozóipari BMI alakulása. Akkor elsőként jelezte a hazai ipar talpra állását.



Gazdasági lázmérő – a raktáros tudja 1

Erénye a gyorsaság, gyengéje a skála


Az index gyorsasága persze egyben gyengesége is. A BMI ugyanis tipikusan a rövid távú tendenciákra van kihegyezve. Ennyiben tényleg úgy működik, mint a gazdaság lázmérője. Más szóval, ha felszökik a mutató értéke, az nem feltétlenül jelent tartós fellendülést, legfeljebb a pillanatnyi konjunktúrára utal.


Épp ezért nehéz a számok értékelése. A BMI ugyanis elsősorban változásérzékeny mutató, ebben nagyon erős, ám a skálája nem igazán fejlett. Mit is jelent ez? A BMI 50 pontos értéke azt jelenti, hogy azoknak a válaszadóknak a száma, akik az előző időszakhoz képest javulást várnak, kiegyenlítődik azokéval, akik a helyzet romlására számítanak. Az 50 pont feletti értékek esetében többen számítanak javulásra, mint amennyien visszaesáésre. Ez persze nem feltétlenül a többség, mert a BMI akkor is 50 pont feletti értéket mutat, ha a többség nem érzékel változást, de mégis többen várnak javulást, mint romlást. Összességében tehát annyit mondhatunk, hogy a BMI 50 pont feletti értéke rövid távon konjunktúrára utal, ez alatti értéke pedig rövid távon recesszióra.


Nem árt az óvatosság



Gazdasági lázmérő – a raktáros tudja 2

A mostani euróövezeti mutatók közül a szolgáltatási index értéke mégis meggyőzően hat. Egyfelől az 56,2 pont már valóban érzékelhető elmozdulás a fellendülés irányába, másfelől az index hetedik hónapja utal konjunktúrára. (Decemberben 56,6 pont, novemberben 57,5 pont, októberben 56,0 pont, szeptemberben 53,6 pont, augusztusban 52,0 pont, júliusban 50,2 pont volt.)


Óvatosabban kell kezelni a feldolgozóipari mutatót. Ott is 5 hónapja tart ugyan a konjunktúrára utaló tendencia, de a számok kevésbé meggyőzőek. Tavaly decemberben 52,4 pont, novemberben 52,2 pont, októberben 51,3 pont, szeptemberben 50,1 pont. Látható, hogy nagyon sok az 50 pont körüli érték, ami inkább a változatlansághoz közeli állapotra utal.


 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik