A közlemény szerint a társaság válsághelyzetbe került, mivel a gazdaságtalan és környezetterhelő technológiák leváltására tervezett beruházásait a környezetvédelmi hatóságok sokszoros határidő-túllépése miatt nem tudta megkezdeni.
Az üveggyár egyik kemencéje időközben elöregedett, balesetveszélyessé vált, s mivel így a gyár a továbbiakban gazdaságosan nem, csak veszteségesen üzemeltethető, ezért a vállalat vezetése kénytelen volt csődeljárást kezdeményezni – áll a közleményben.
A társaság vezetése a továbbiakban a csődeljárásról szóló törvény előírásai szerint jár el.
A közlemény alapján a döntést követően 320 dolgozó munkahelye szűnhet meg, a magyar ipar pedig szegényebb lehet egy 40 százalékban kivitelre termelő, nagy hagyományú gyárral.
Az 1996 decembere óta reorganizációs tevékenységet folytató Tokodi Üveggyár számára 2001-ben teremtődött meg a lehetőség arra, hogy európai színvonalú csomagolóüveg-gyáregységet építsen fel, így a meglévő elavult, veszteséges kapacitást lecserélje és egyidejűleg bővítse. A társaság a hitelből, állami támogatásból és saját erőből finanszírozott beruházással valósította volna meg a környezetterhelés és az energiafelhasználás radikális csökkentését, valamint a keletkező nyereségből az örökölt adósságállomány végleges rendezését.
A beruházás alapkőletételére 2002 márciusában a kormány, a Raiffeisen Bank, a Konzumbank és a Hitelgarancia Rt. képviselőinek részvételével került sor, a beruházás kormányzati támogatását a gyár falán elhelyezett Széchenyi-tábla 2002 óta hirdeti.
A közlemény szerint a Tokodi Üveggyár 2002. november 5-én nyújtotta be beruházásainak környezethasználati engedélyeztetésére vonatkozó igényét az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az engedély kiadására, vagy akár az igény elutasítására azonban 2004. március 2-áig nem került sor. Az eljárásra a hivatalnak a jogszabályi rendelkezések szerint 90 nap állt volna rendelkezésére – a határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatták volna – , vagyis az engedélyt 2003. február 3-áig kellett volna kiadni.
A beruházás azonban nem kezdődhetett el, sőt, a beruházás pénzügyi feltételei sem állnak fenn ma már a környezetvédelmi jóváhagyás elhúzódása miatt.
A Raiffeisen Bank Rt. a beruházás tényleges megkezdésének elmaradása miatt a társasággal kötött 1,3 milliárd forint értékű kölcsönszerződést megszűntnek minősítette, majd ennek következményeként a Konzumbank Rt. is azt a döntést hozta, hogy kivonul az üveggyár finanszírozásából. Az MFB Rt. ezt követően korábbi szándéknyilatkozatát visszavonta, s olyan új szándéknyilatkozatot bocsátott ki, amelynek kormányzati szerveket is érintő feltételeit a Tokodi Üveggyár teljesíteni nem tudta – közölte a társaság.
Mivel a beruházás meghiúsulása és a társaság működésének ebből következő ellehetetlenülése egyértelműen visszavezethető a környezetvédelmi engedélyezés sokszoros határidő-túllépésére, a Tokodi Üveggyár a bíróságot kérte arra, hogy állapítsa meg a környezetvédelmi hatóságok kárfelelősségét, és kötelezze őket a felmerült károk, mintegy 1,5 milliárd forint megtérítésére – tartalmazza a közlemény.
A cég vezetői ugyanakkor tárgyalásokat folytatnak a finanszírozó Konzumbank Rt. és MFB Rt. vezetőivel arról, hogy milyen megoldással biztosítható az elkerülhetetlen fejlesztés. A tárgyalások időtartama alatt a társaság dolgozóit kényszerszabadságra küldik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
