A Közháló program 2005-ig tartó első fázisában 2500 településen 7500 internetes végponton létesítenek összeköttetést. A második fázis előkészítését már 2004 szeptemberében megkezdik, és 2008-ig kidolgozzák a kistelepüléseknek megfelelő egyedi megoldásokat is. Így például ezek
összekapcsolhatók lesznek más közellátási feladatokkal, elsősorban postai szolgáltatásokkal, az ország eldugott részeiben élő lakosok is megfizethető áron juthatnak lakóhelyük közelében internethálózathoz.
A konstrukció lényege, hogy a Közháló nem új hálózat kiépítése állami beruházás formájában, hanem a piaci szereplők szolgáltatásainak igénybevétele, előre megszabott áron. Ez közelebbről azt jelenti, hogy az első 3 évben 20 milliárd forint értékű szolgáltatást adnak az üzleti vállalkozások az előbb említett intézményeknek. De ahhoz, hogy ezt megtehessék, maguknak is részt kell venniük a fejlesztésben, vagyis jelentős beruházások egész sorával kell kiépíteniük a hálózatot.
Persze a gazdasági társaságok nem jótékony célra ajánlják fel ezeket az invesztíciókat. Az előre kalkulált szolgáltatási díjakban felszámolják a fejlesztés egy részének költségeit, pontosan felmérve, hogy a végrehajtott beruházások révén mekkora forgalomnövekedésre számíthatnak.
SuliNet: második felvonás
Az oktatási tárca oroszlánrészt vállal a program megvalósításában, mivel a SuliNet akció a Közháló projekt egyik alvállalkozásaként folytatódik. A SuliNet még nem működik az általános iskolák több mint felében, mintegy 2400 iskolában, tehát még ezen a viszonylag a legelőrehaladottabb szakaszban lévő területen is igen nagy feladatokat kell megoldani. Ugyankkor az állami támogatás – ahogy azt a program ünnepélyes indításánál Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter hangsúlyozta – évről évre csökkenni fog, hiszen ahogy a rendszerek folyamatosan beépülnek az intézmények működésébe, úgy jelentenek majd fokozatos költségmegtakarítást a különböző végpontokon. A hálózat ugyanis nem öncélú, hanem valóságos megtakarításokra ad lehetőséget az intézményeknek és a lakosságnak.
A Közháló program megvalósítására a múlt év szeptemberében hét közbeszerzési versenytárgyalást hirdetett az IHM, majd egyenként kötött megállapodást a 14 nyertes vállalattal. 2004. február 10-én pedig – jelképes gesztusként – letették a virtuális hálózat digitális alapkövét. A szaktárca Dob utcai székházában a cégek felcsatlakoztak a hálózat szimbolikus jelképét megjelenítő kijelzőre.
Köztudomású, hogy a közintézmények túlnyomó többségének ma nincsenek meg azok az anyagi eszközei, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy a szolgáltatás költségeit megfizessék. A konstrukció szerint az IHM három év alatt 20 milliárd forinttal támogatja a hálózat igénybevételét, ez az összköltségnek mintegy 60 százaléka. A fennmaradó 40 százalékot az intézményeknek maguknak kell fedezniük, de – különösen az első években – ehhez is további állami támogatást vehetnek igénybe azoktól a szakminisztériumoktól, amelyekhez tartoznak.
Megtérülő költségek
A Közháló belépésével szinte valamennyi területen racionálisabb lehet a gazdálkodás. Az iskolákban például csökkenhet a nyomtatott, drága tankönyvek használata, mivel a háló kiépítésével párhuzamos tartalomfejlesztés éppen azt a célt szolgálja, hogy digitális úton jelenjen meg a tananyag mind nagyobb hányada. Az önkormányzatoknál az adminisztráció csökkenése és az eljárások egyszerűsítése hozhat nagyobb megtakarítást, a kórházakban pedig az információk egységesítése és elektronikus tárolása, a készletnyilvántartás, a számlázás, a kezelések árának és költségeinek összehangolása járhat jelentős költségmegtakarítással.
A program indításánál, amikor a telepítés költségei még meghaladják a várható hasznot, a különböző intézmények már előre megállapodásokat kötöttek az állami hatóságokkal, milyen támogatásra számíthatnak. Beck György, a Hewlett–Packard vezérigazgatója, az informatikai vállalatokat tömörítő Infórum elnöke az üzleti vállalatok képviseletében beszélt a program jelentőségéről. (A HP egyébként megkülönböztetett szerepet kapott a Közháló megvalósításában; ők látják el a projektmenedzsment feladatát és az üzemeltetésfelügyeletet.)
Beck, aki évek óta számos fórumon felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország behozhatatlanul elmarad a versenypiactól, ha nem sikerül felvennie az informatikai fejlesztések sebességét, most hangsúlyozta: a Közháló olyan projekt, amely Magyarország szerepét megváltozathatja a fejlett üzleti világban. Először fordul elő, hogy az informatikai szakma jeles képviselői nem egymással versenyezve, hanem közös célért vetik latba képességeiket, szakismeretüket, tudásukat.
Piaci szereplők a rajtvonalon
A tenderek előkészítését is kiváló szakemberek végezték – mondotta a HP vezérigazgatója –, de igazából most zúdul a szakmára az a nyomás, hogy egyszerre kell, hálózatot, eszközt és tartalmat fejleszteni, lehetőleg minél rövidebb idő alatt. Magyarország most lehetőséget kapott arra, hogy megkezdje jelentős elmaradásának feldolgozását és kiépítse az információs sztrádát, amelyen a gazdaság és társadalom gyorsabban haladhat.
A HP első embere példával illusztrálta, hogy már az előkészületek során lényeges változások történtek. Az elmúlt évben 30 százalékkal nőtt a felhasznált eszközök száma, s Magyarország ezzel most a régió első helyére került a PC-elterjedtségben. Az internethasználók száma is ugrásszerűen nőtt: 2003-ban 50 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ma meghaladja a 24 százalékot. Az európai 45-50 százalékos átlaghoz képest ez még mindig kevés, de meredeken emelkedő tendenciát jelez.
