Draskovics Tibor pénzügyminiszter ma a BÉT-en zártkörű megbeszélést folytatott Jaksity Györggyel és Horváth Zsolttal. Az egyeztetés után a nemrég hivatalba lépett pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tartott.
A tőzsde a gazdaság tükre
A tőzsde hűen tükrözi a gazdaság teljesítőképességét, ezért időnként, mint egy tükörbe, érdemes belenézni – fogalmazott Draskovics Tibor. A tőzsdei részvények tavalyi 20 százalékos áremelkedése azt jelzi, hogy a gazdaság valódi teljesítménye jó, ezért a pénzügyi szférában megmutatkozó bizonytalanság is alaptalan.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy gazdaságpolitikai és a tőkepiaci érdekek lényegében megegyeznek: kiszámítható és stabil gazdasági körülményeket kell teremteni. A Budapesti Értéktőzsde és a pénzügyi tárca közötti összhang megfelelő alapot ad a gazdasági stabilitás elősegítésére. Az egyik legsürgősebb teendő ennek érdekében a forinttal szembeni bizalom helyreállítása.
Jaksity György megemlítette, Draskovics Tibor pedig megerősítette, hogy irreális az 5-8 százalékos jelenlegi kamatprémium, amely komoly terheket ró a költségvetésre, ezért fontos lenne a kamatok csökkentése. Természetesen ez nem elhatározás kérdése, a piac diktálja a kamatszinteket, de a PM-nek arra kell törekednie, hogy a bizalom visszaállításával a befektetők alacsonyabb kamatok mellett is hajlandók legyenek finanszírozni a költségvetési hiányt. Kamatcsökkentésre azonban akkor kerülhet sor, amikor a jegybank úgy ítéli meg, hogy a feltételek adottak – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A Richter meglepődött
Meglepetéssel értesült a Richter Draskovics Tibor kijelentéséről, a társaság ugyanis semmilyen hivatalos szándékról nem szerzett tudomást – tudta meg a FigyelőNet Beke Zsuzsa PR-vezetőtől. Ameddig nem kapnak ilyen tartalmú hivatalos megkeresést, addig érdemben nem tudnak nyilatkozni a kérdésben – tette hozzá.
Draskovics a privatizáció további menetéről is beszélt a BÉT-en. Elmondta, hogy a Mol most folyó magánosítása mellett már a Richter-privatizáció előkészítése is folyamatban van.
A 25 százalékos állami pakett értékesítése már egy ideje szóbeszéd tárgya, a korábbi elképzelések szerint 2005-ben történt volna meg. A múlt év végén már felröppent a hír, hogy a privatizácóra korábban is sor kerülhet, és ez az árfolyamra is rányomta a bélyegét.
Zékány András, az ING Bank elemzője szerint érdekes momentum a privatizáció újbóli megszellőztetése, a 4-4,5 millió darabos pakett ugyanis igen jelentős üzlet lenne a piacon. Az államnak durván 100 milliárd forintnyi bevétele származna belőle. Az ügylet nagysága azt is előrevetíti, hogy a privatizáció legalább 2-3 menetben történne meg.
Az ÁPV végnapjai
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a privatizációs bevételeket a későbbiekben sem használják fel a költségvetési hiány finanszírozása, ami a nemzetközi szabályok alapján nincs is megengedve a tárca számára. A privatizációs sikerek, és az ezekből befolyó bevételek ugyanakkor nagyobb mozgásteret engednek.
Draskovics beszédében sejtette, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. még a jelenlegi kormányzati ciklusban megszűnik. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról mindenképpen új szabályokat (új államháztartási törvényt) kell alkotni, és ehhez módosítani kell az intézményrendszert is. Rövid távon azonban még van dolga az ÁPV-nek – fogalmazott a pénzügyminiszter -, még néhány állami tulajdont értékesíteni kell.
Valószínű a Molhoz hasonló értékesítés – válaszolta a FigyelőNet kérdésére Bónis Miklós is, az Inter-Európa Bank elemzője. Amennyiben az állami kézben levő 25 százalékos Richter-tulajdon egészét a piacra akarná dobni az ÁPV Rt., úgy mindenképpen szükség lesz ismét a külföldi befektetők bevonására. Az értékesítés nem feltétlenül zajlik majd a Mol-eladáshoz hasonlóan gyors ütemben, de a piac szerkezete alapján valószínűsíteni lehet, hogy vegyes értékesítésre kerül sor. Így a külföldiek mellett részben hazai befektetők juthatnak hozzá a Richter részvényeihez.
Bónis, bár az elmúlt hetekben hallott piaci pletykákat a Richter esetleges eladásáról, meglepődött a BÉT-en elhangzottakon. Egy évvel ezelőtt a kormányzat még határozott szándékot mutatott a Richter megtartására, újonnan megindult innovatív beruházásokra hivatkozva.
Az előző kormány idején is felmerült a gyógyszeripari cég eladása, akkor – ismét csak a pletykák szerint – a TEVA izraeli gyógyszergyártó cég érdeklődött stratégiai befektetőként. Nem lehet tudni, hogy az akkori értékesítés miért nem valósult meg, annyi mindenesetre ismeretes, hogy a Richter vezetésének erős a lobbi-pozíciója, és nem nagyon kívánta korábban a cég privatizációját.
Nem kizárt a Szerencsejáték Rt. magánosítása sem
Az államnak végig kell gondolnia, hogy stabil és nagy volumenű bevételt jelentő cégeinek részbeni eladása milyen eredményt hozhat – felelte Draskovics a Magyar Távirati Irodának a Szerencsejáték Rt. esetleges részbeni privatizációját firtató kérdésre.
“Ha az államnak van olyan célja, amelynek érdekében most érdemes megszerezni a jövőben biztosan kalkulálható bevételek jelenértékét, erre lehet példa a Szerencsejáték Rt., akkor megfontolandó a részbeni értékesítés. Ez a kérdés most még nincs napirenden, de a tranzakció középtávon nem zárható ki”- mondta a pénzügyminiszter.
László Csaba pénzügyminisztersége alatt több alkalommal is felmerült az rt. kisebbségi tulajdonrészének eladása, sőt a cég tőzsdére való bevezetése is, ám a tárca végül mindahányszor kihátrált az üzletből.
