Az idén tavasszal induló szemléletformáló kampány alapgondolata: mindenki lehet pénzember. Azaz minden ember megtalálhatja az élethelyzetének megfelelő befektetési és megtakarítási lehetőségeket, függetlenül attól, hogy hány éves és mennyi pénzt keres.
A kampány nem a pénzügyi-befektetési eszközök, hanem a megtakarítási célok felől közelíti meg az öngondoskodás témáját. Másként fogalmazva: nem a portfolió, a derivatív ügylet vagy a likviditás fogalma áll a kampány középpontjában, hanem a család, a tanulás, az egészség vagy az öregkor.
A cél, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb hányada gondolkodjék arról, miként gondoskodhat felelősen önmaga és családja biztonságáról, és tudja, hogyan használhatja ki a pénz- és tőkepiacok nyújtotta lehetőségeket. Az alapítvány azt kívánja elérni, hogy „mindenki lépjen egyet előre” az öngondoskodás felé: aki otthon tartja a pénzét, vigye banka; aki bankszámlán tartja, válaszon megfelelő hozamot nyújtó befektetési lehetőséget; aki befektet, keressen az élethelyzetének és kockázattűrő képességének megfelelő termékeket.
A kampány az iskolákban kezdődik: a felmérések szerint a középiskolások a felnőtteknél nyitottabbak a felelős pénzügyi kultúra elsajátítására. Többségük szívesebben tanulna pénzügyi ismereteket, mint hagyományos műveltségi tantárgyakat. A legnagyobb hazai pénz- és tőkepiaci szereplők összefogásával megalakult Öngondoskodás Alapítvány célja, hogy az alapvető pénzügyi ismeretek oktatása bekerülhessen az iskola falai közé.
Az alapítványról
A kampányt finanszírozó Öngondoskodás Alapítványt 2003-ban a Budapesti Értéktőzsde alapította. Az alapítvány kuratóriumában (illetve felügyelő bizottságában) a pénz- és tőkepiacok minden szektora képviselteti magát. A banki szférát Lantos Csaba, az OTP vezérigazgató-helyettese, a biztosítókat Horváth Béla az AVIVA Életbiztosító vezérigazgatója, Dr. Kepecs Gábor, az ÁB-AEGON vezérigazgatója és Gecser Ottó a Credit Suisse Life & Pensions vezérigazgató-helyettese képviseli, míg Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója a befektetési alapokat testesíti meg. A Budapesti Értéktőzsdét Horváth Zsolt vezérigazgató, míg a kibocsátói oldalt Straub Elek, a MATÁV elnök-vezérigazgatója reprezentálja. A brókercégek oldaláról pedig Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója, és Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. vezérigazgatója „gondoskodik”. A kuratórium elnöke Simor András, a Deloitte Rt. elnöke.
Simor András: Megtakarítási kultúránk elégtelen
A magyarok megtakarítási és befektetési kultúrája a legelmaradottabb egész Eu-rópában. Bár az átlagkeresetet egy év alatt 20 százalékkal nőtt, tovább csökkent a lakosság megtakarítási hajlandósága. A több pénzt a magyarok befektetés helyett fogyasztásra költik. Míg korábban száz forint jövedelemből tízet félretettek, addig a fogyasztás felfutása és az egyre növekvő hitelfelvétel következtében ma már alig több mint három forintot takarítnak meg.
A magyar megtakarítási kultúra nemcsak a nyugat-európai hanem a közép-európai országokéhoz képest is alulfejlett. Egyedül nálunk jellemző, hogy a többség egyáltalán nem tesz félre semennyi pénzt. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint a felnőtt lakosságnak mindössze 41 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. A megtakarítások szerkezete is elavult: a megfelelő hozamot, értékmegőrzést biztosító lehetőségek helyett a többség még mindig folyószámlán vagy otthon, a párnacihában tartja a pénzét.
A megtakarítások leggyakoribb formája a forintbetét, a megkérdezettek 65 százaléka tartja bankbetétben spórolt pénzét. A készpénz népszerűségét 28 százalékos mutatója igazolja: ez azt jelenti, hogy mintegy 900 milliárd forintot tart otthon mindenfajta hozam reménye nélkül a lakosság. Harmadik helyen az életbiztosítás áll, 15 százalékkal, majd az értékpapír következik 9, és az önkéntes nyugdíjpénztár 7 százalékkal. Öt százaléknál kevesebben fektetnek devizabetétbe, ingatlanba vagy befektetési alapba.
Jaksity György: Új szemlélet, új generáció
A most iskolába menő gyerekek aktív életkoruk derekán már fejenként két nyugdíjast kell “eltartsanak” a tb-n keresztül Magyarországon. Ha a következő egy-két évtizedben nem sikerül általánossá tenni a megtakarításon alapuló öngon-doskodás gondolatát, a mai felnőttek kezelhetetlen adóságot hagynak örökül a következő generációkra.
Éppen ezért a kampány kiemelt célcsoportját a 516 ezer középiskolás diák és a 350 ezer főiskolás és egyetemista jelenti.
Bár e korosztálynak még nincsenek komoly megtakarításai, sőt, félretehető rendszeres bevételei sem, mégis nagy súlyt kell fektetni képzésükre, szemléletük formálására.
Felmérések szerint a fiatalok szüleiknél jóval nyitottabbak a modern pénzügyi kultúra elsajátítására. Nincsenek téves információik, rossz berögződéseik a pénz- és tőkepiacokkal kapcsolatban. Emellett egyre inkább ők a véleményformálók otthon, a családban is. A kampány nem titkolt célja, hogy – a számítógépes is-meretekhez hasonlóan – a modern pénzügyi kultúra is a gyerekeken keresztül jusson el a családokba.
A fiatalok körében néhány év alatt kultusszá vált az internet, a mobiltelefon. Az Öngondoskodás Alapítvány szeretné elérni, hogy néhány év alatt kultusszá, „menő dologgá” váljon a pénz ügyes kezelése, a tisztességes gazdagodás is.
Középiskolás felmérés
A Marketing Centrum tavaly az ország 22 legjobbnak tartott gimnáziumának 500 tanulóját kérdezte meg a pénzgazdálkodáshoz és öngondoskodáshoz való viszonyáról. A közvélemény-kutatási eredményekből kiderült, hogy az öngondoskodásra való törekvés egyre fontosabb részét képezi a mai fiatalok életstratégiájának. A mai korosztály szívesen elsajátítaná a reális anyagi gyarapodáshoz szük-séges alapvető gazdasági és pénzügyi ismereteket.
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a diákok úgy látják: nem klasszikus műveltségre, hanem praktikus tudásra van szükségük. Ennek megfelelően egyre nagyobb igény van az új típusú, közvetlenül pénzre váltható tudásra. Az előző generációknak fontos tantárgyak mára szinte teljesen elvesztették jelentőségüket. A legfontosabb tudásanyagot ma az idegen nyelv, informatika, matematika és a pénzügy ismeretek jelentik. A felmérés szerint a gimnazisták hatszor annyian tanulnának pénzügyi ismereteket, mint földrajzot vagy biológiát!
A diákok 63 százaléka szerint a pénzügyi ismereteknek a legfontosabb öt iskolai tantárgy között a helye, 61 százalékuk kifejezetten szeretné, ha iskolájában lenne pénzgazdálkodással kapcsolatos oktatás. A diákok 75 százaléka biztosan elmenne egy olyan szakkörre, ahol egy saját vállalkozás beindításáról tanulhatna.
Noha a diákok a legfontosabb tárgyak között említik, a pénzügyi oktatás nem létezik alaptantervi szinten Magyarországon. Az Öngondoskodás Alapítvány célja, hogy az alapvető pénzügyi ismeretek oktatása bekerülhessen az iskola falai közé.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
