Belföld

Alapkamat – nemsokára 14 százalék?

A forint- és kötvénypiacot újabb eladási hullám érte el. A kötvényhozamok emelkedése arra utal, hogy a befektetők 1-2 százalékos kamatemelésre számítanak. Akár már ma?

Egy héttel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy a piac milyen gyorsan, kevesebb mint egy óra alatt kiárazta a kamatcsökkentési várakozásokat. A múlt héten hasonló gyorsasággal fogtak a befektetők a kötvények eladásába, újabb kamatemelésre számítva.

A rövid távú hozamba 100-200 bázispontos kamatemelési várakozást árazott be a piac. A kötvényeladások együtt jártak a forint hirtelen gyengülésével is: amíg januárban nemzeti valutánk a 260-265 közötti sávban „csipkerózsika-álmát aludta”, addig február első hetében egészen 268-ig gyengült az euróval szemben.

Két fontos jelentés

Mi változott ilyen hirtelen, ami miatt a piac ismét elindult a lejtőn? Ahogy ez lenni szokott, már megint a költségvetési egyensúlytalanság a bűnös. A héten ugyanis megjelent két fontos jelentés.

Az egyikben a PM beszámolt arról, hogy januárban a költségvetés hiánya 219 milliárd forint volt. Ez ugyan 30 milliárddal jobb, mint amit indikált a minisztérium, de így is azt jelenti, hogy az idei évre várt módosított hiánytervezet közel negyedét már az első hónapban sikerült összegyűjteni. A minisztérium tájékoztatása szerint a tavalyi autópályaépítések egy részét fizette ki januárban az állam és ezért szaladt így el a hiány, de amikor a piac pesszimista, akkor ezek az információk nem képesek megnyugtatni.

A másik fontos esemény az IMF jelentése volt. Egyik fontos üzenete az, hogy szükség van az egyensúly visszaállítására, és a várható hiány a mostani 155 milliárdos megszorítás mellett is 5,3 százalékos a GDP arányában, tehát a 4,6 százalékos cél eléréséhez újabb intézkedésekre lenne szükség minél hamarabb.


A Pénzügyminisztérium közleményében igyekezett dicséretként interpretálni a jelentést, de az ítéletet sokkal inkább a piac mondta ki. Az IMF jelentése ugyan csak egy az elemzői becslések közül, mert a bennfentesek szerint most még senki sem lát igazán tisztán, hogy mekkora is lehet a hiány, de az IMF elemzői részletesebb számokhoz is hozzáférhetnek a minisztériumban. A hét végére már maga Draskovics Tibor is azt mondta, hogy a 4,6 százalékos célhez nem elégségesek a jelenlegi lefaragások.

Mit sugall a bank?

 

Sok külföldi elemzés a héten arra utal, mintha a háttérben maga az MNB is azt sugallná, hogy kamatemelésre lehet számítani. Külföldön bevett szokás, hogy a jegybankok, amikor éppen nem a meglepetés erejével kívánnak hatni, elhintik a piacon a kamatváltoztatás hírmorzsáit, hogy az szépen lassan be tudjon épülni az árakba és ne okozzon sokkot. 

Határ a csillagos ég?

Az eladási hullám jelzi, hogy még egy pesszimista hangulatú piacon is a várakozások alá lehet menni. A rossz költségvetési politika persze nem feltétlenül von maga után kamatemelést. A befektetők azonban arra számítanak, hogy a jegybank következetes lesz és erősíteni próbálja majd a forintot egy újabb kamatemeléssel.

A forint a jegybank szemszögéből még mindig túl gyenge az inflációs szint teljesítéséhez. A költségvetés további romlásával a magas kamat vonzóereje csökkent, és így már a mostani, csillagászati kamatszint ellenére sincs igazi esély a forint további erősödésére. Mondhatjuk: ha a vállalatok eddig azt hitték, hogy a kamat már most is a fellegekben jár, akkor meglehet, készülhetnek egy űrexpedícióra is…

Gyorsjelentési szezon

A részvénypiac a múlt héten csöndesebb volt, de ez amolyan vihar előtti csend. Hétfőn, a Richter gyorsjelentésével megkezdődik a gyorsjelentési szezon, ez a vállalatok szempontjából amolyan vizsgahétnek is tekinthető. A várakozások 2003-ra 16 százalékos eredménynövekedést várnak, de sok esetben teljesen bizonytalan a piac, hogy a forint hullámvasutazása és a kamatok emelkedése hogyan hatott az egyes vállalatok eredményére. Ennek tükrében számítani lehet több meglepetésre és magasabb volatilitásra is. Eljött tehát a day traderek, a napon belül nagy tétben játszók ideje.

Az egyik legérdekesebb gyorsjelentésnek az OTP Bank jelentése ígérkezik pénteken. A bank vezérigazgató-helyettesének szavait sokan profit-warningként értékelték, de az árfolyam azóta is szárnyal. Lehetetlenség kiszámítani, hogy egy bank esetében milyen hatások érték az eredményt az utolsó negyedévben, egy viszonylag alacsony profitemelkedés könnyen csalódást okozhat a magas növekedéshez hozzászokott befektetőknek.



Alapkamat – nemsokára 14 százalék? 1

Ajánlott videó

Olvasói sztorik