Belföld

Privát banki szolgáltatók – édes gondok

Tavaly kiugró mértékben nőtt a magyarországi jómódúak privát bankoknál elhelyezett vagyona. Az egyenként legalább 30-40 milliós megtakarítások befektetéséről jellemzően az ügyfelek döntenek.

A vagyonosok gazdagsága immáron Magyarországon is meglehetősen stabil, sőt, a privát bankároknál elhelyezett megtakarítások gyarapodtak is az utóbbi évben. A Raiffeisen Bank 1997-ben elindított itteni privát banki üzletága által kezelt vagyon például a 2002. végi 43 milliárd forintról egy év alatt közel 68 milliárdra emelkedett, azaz mintegy 58 százalékkal növekedett, miközben ügyfeleik száma évek óta stabilan 2,6 ezer fő.



Privát banki szolgáltatók – édes gondok 1

A nagyításhoz kattintson az ábrára!

 
Az OTP privát bankárai 35 százalékos vagyongyarapodást regisztráltak a másfél évvel ezelőtti nyitás óta: több mint 1,5 ezer új ügyfelet szereztek, az általuk kezelt vagyon pedig 170 milliárd forintra rúg, s így a piacvezető pozíciót is sikerült elfoglalniuk. A lakossági üzletág három éve kinevezett új vezetése abból indult ki, hogy jóllehet az OTP-kliensek zömének anyagi helyzete valóban átlagos, a 3 millió főt számláló lakossági ügyfélkörükben azonban már a jómódúak tábora is elég népes, és rájuk, illetve a célpiac dinamikus növekedésére alapozva magas színvonalú privát banki üzletágat lehet kiépíteni.

Filozófiaváltás

 

A sikerek mögött igazi filozófiaváltás is áll. Magyarországon a private banking hőskora nem annyira a módos réteg, sokkal inkább a befolyásos személyek – vállalati, állami és önkormányzati vezetők – VIP kiszolgálásáról szólt. A bankok zöménél azonban ma már elkülönítik a personal banking szolgáltatást – a kiemelt ügyfélkezelést, ahol a társadalmi vagy üzleti befolyás azonban nem feltétlenül párosul kiemelkedően magas vagyonnal – a nagyobb összegek befektetésére, kezelésére szakosodó valódi privát banki szolgáltatástól. 

Borsos minimumok



Mindazonáltal a megerősödött üzletágban dominálnak a jómódú ügyfelek, olyannyira, hogy több helyütt a vagyonkezelés alsó határául megszabott összeg kikötése mára értelmét veszítette. A Raiffeisennél például ez a minimum összeg 20 millió forint, ugyanakkor alig akad olyan ügyfél, aki legalább 40 millió forintot ne bízna a bank gondjaira. Az OTP Banknál némileg más a helyzet. A másfél évvel ezelőtti váltáskor ugyan nem kötöttek ki vagyonminimumot, viszont úgy alakították a díjazást, hogy 10-12 millió forint alatt nem éri meg igénybe venni a szolgáltatást. Tavaly nyáron viszont a banknál úgy látták, megérett az idő arra, hogy az újrapozicionált privátbanki szolgáltatás mellett egy nyugati mérce szerinti kiemelt szolgáltatást is elindítsanak. Az új klubba már csak az az ügyfél sétálhat be, aki legalább 50 millió forintot fialtat a banknál.

Az eddigi növekedés egyébként az előzetes várakozásokat is meghaladja: az új területnek eddig mintegy 50 ügyfelet sikerült megnyernie, akik viszont – a minimumot jelentősen túllépve – átlagosan 250 millió forintot hoztak a bankhoz, így a kezelt vagyon eléri a 12,5 milliárdot. A megváltozott társadalmi helyzetben a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) is elindította valódi privátbanki üzletágát.

Átlagos díjak

 

A jutalékok egyébként szintén a nemzetközi normákhoz igazodnak: többnyire a kezelt vagyon 1 százalékában szabják meg a szolgáltatás árát, de ez a mérték még bankon belül is inkább csak átlagszámnak tekinthető. A díjak egyediek, és a vagyon nagyságától, valamint a portfólió kockázatától függően 0,3 és 1,3 százalék között mozognak. Több bank egyébként fix díjat szed a szolgáltatásért, mondván: ez sokkal áttekinthetőbb és könnyebben elfogadható az ügyfél számára. Ugyanakkor az érintettek nem tagadják, hogy ezúttal inkább formai kérdésről van szó, a végső összeg, amit ügyfeleik díj gyanánt náluk hagynak, a piaci normáknak felel meg.  

Kockázatkerülés



A privát bankárokat egyébként ritkán állítják túlságosan rizikós feladatok elé. A különböző pénzintézeteknél lévő több mint 15 ezer ügyfél többsége nem szeret hazardírozni a pénzével, és beéri az inflációt néhány százalékponttal meghaladó, konzervatívnak tekinthető hozammal. Így aztán nem meglepő, hogy a megtakarításoknak ebben a szegmensben is 80-90 százaléka kötvényekben, állampírokban van – sőt akad olyan rendkívül óvatos ügyfél is, akinek 200 millió forintja pihen bankbetétekben – , s mindössze 10-20 százalék kerül a kockázatosnak ítélt részvényekbe. A hazai befektetők kockáztató hajlandóságáról – közvetve – sokat elárul, hogy a fejlett nyugati országok bankjainak vagyonkezelői a megtakarítások 50 százalékát forgathatják részvényekben.

Az orosz válságot követő részvénypiaci zuhanások, majd a K&H körül tavaly nyáron kitört brókerbotrány a döntéshozatal módjára is erősen rányomja bélyegét. Már a tőzsdekrachot követően is sokan vonták vissza a bankoktól a teljes döntési szabadságot, s a tanácsadáson alapuló vagyonkezelői megbízásokra váltottak. A K&H körüli eseményeket követően az úgynevezett diszkrecionális vagyonkezelési szerződések aránya – amelyek értelmében a bank saját belátása szerint forgatja ügyfele pénzét – 1-2 százalékra apadt le.


A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 2004/3. számában.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.