Belföld

Hajdú-BÉT – debreceni tojástánc

A Bábolna Rt. az államtól kapott pénzen egy évre bérbe veszi a felszámolás alatt álló Hajdú-BÉT Rt. debreceni baromfifeldolgozóját, a tulajdonosok örömére.

Ügyfélszolgálati irodát nyitott a beszállítói tartozások egyeztetésére Debrecenben az első fokon felszámolásra ítélt Hajdú-BÉT Rt. Éppen ott, ahol néhány hete még hiába tüntettek jussukért a libatartók (Figyelő, 2003/51. szám). A felszámolás leállításában még reménykedő társaság igyekszik pénzhez jutni, s a bevétel érdekében bérbe adta a konkurens Bábolna Rt.-nek az egyik legnagyobb üzemét, a debrecenit.


 Új idők jele

Az új időket jelzi, hogy a Hajdú-BÉT tavaly év végi közgyűlése arra a Kolláth Györgyre ruházta rá a vezérigazgatói feladatokat, aki korábban az Eximbank, a Hanwha Bank és a Postabank vezérigazgatója is volt. Kolláth a tavaly decemberben Boros Attila után ideiglenesen megbízott Nagy Györgyöt váltotta fel. 

A legnagyobb eredmény: az üzem tovább működik


A cégvezetés a legnagyobb eredménynek mégis azt tartja, hogy az üzem tovább működik, és több mint 400 dolgozót foglalkoztat. A szerződés értelmében a Bábolna Rt. egy évig bérli a debreceni üzem teljes gyártókapacitását, és munkaerő-kölcsönzéssel veszi át a dolgozókat. Az üzem változatlanul húskészítményeket, panírozott és tovább feldolgozott kacsa- és libatermékeket állít elő. Az érintettek remélik, hogy a termelés felfutása után a létszám 650 fölé nő. A bérlet a Hajdú-BÉT Rt. hónapokkal ezelőtt elindított reorganizációs programjának része. A cél a működés, a foglalkoztatás fenntartása és a tartozások kifizetése, hogy a hitelezővédelmi program szerint a vállalat rendezze a bankokkal és a beszállítókkal szemben fennálló tartozását.


Adófizetők segítik a Bábolnát

 Miről van szó?

Bennfentesek szerint többről lehetett szó a Bábolna Rt, a Hajdú-BÉT és az utóbbit birtokló Wallis vezetőinek múlt hétfői megbeszélésén, mint egyszerű bérbeadásról. Bizonyára a Hajdú-BÉT ellen indított felszámolási eljárás lehetett a tromf, ezért egyelőre “csak” a cég eszközének bérléséről és nem a megvásárlásról döntöttek. A jogszabályok szerint ugyanis a felszámoló egy évre visszamenően visszaveheti a bajbajutott cég eladott eszközeit.  


“Semmit sem változott a túltermelés miatt válságos baromfipiac helyzete azzal, hogy Bábolna bérbe vette a Hajdú-BÉT debreceni gyárát” – állapítja meg Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója. Szerinte az adófizetők pénzéből időről időre megsegített Bábolna egyre növeli termelését, meg sem győződve arról, hogy a terméket el lehet-e adni, ami végzetes lehet a többi szereplő számára. Valami azért mégis változhatott, mert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nem adta oda tőkeemeléssel Bábolnának a debreceni üzem kibérlésére hivatott 3 milliárd forintot, hanem kormányhatározattal csak kölcsönözte a pénzt. Persze a szakmában azt is csak találgatják, miért kapott egyáltalán erre a célra ilyen nagy összeget, hiszen becslések szerint a debreceni üzem éves bérleti díja legfeljebb 240-250 millió forint lehet, semmi esetre sem 3 milliárd.


Az agrárágazdaság zászlóshajója is eladó


Az ügy pikantériája, hogy a baromfipiacot vezető Hajdú-BÉT korábbi első embere, Boros Attila maga is azt nyilatkozta, hogy a társaság érdeklődik a Bábolna privatizációja iránt, ám ez az ötlet már a múlté. A Bábolna Rt. ugyanis szintén eladó, bár érdemi érdeklődő hiányában a vagyonkezelő időnként leveszi a pillanatnyi privatizációs listáról. (Szakértők szerint nagyrészt éppen az államnak a Bábolna Rt.-n keresztül gyakorolt döntő, és a baromfipiacot eltorzító részvétele az oka annak, hogy a Hajdú-BÉT nem talált külföldi vevőre, miközben például a magánkézben lévő lengyel szárnyasbiznisz a külföldi befektetők célkeresztjébe került.) A Bábolna Rt. magánosításáról rendre ellentmondásos hírek érkeznek. A vagyonkezelő inkább nemzeti tulajdonban szeretné tartani az agrárgazdaság zászlóshajóját: magyar befektetőket várna szívesebben. Ám a hazai potenciális szakmai befektetőknek a baromfipiaci túltermelési válság miatt se pénze, se kedve nincs egy ekkora céget megszerezni, még kedvezményesen sem. Legfeljebb egyes eszközök kivásárlására formálódna hazai konzorcium – amint erről Benedek Fülöp államtitkárral decemberben tárgyaltak is az érdeklődők, de hogy mire pályázhatnak, arra még nem kaptak választ.

Egyre kevesebbet érnek


Ágazati elemzők szerint egyszerű piaci oka van annak, hogy a külföldi vevők sem kapkodnak Bábolnáért. A baromfipiac nehéz év előtt áll. A nyersanyagtermelésben már mutatkoznak a feszültségek. A termelési integrációkat megrázta, hogy a feldolgozók nem hajlandók átvenni a felhizlalt szárnyast, s ha át is veszik, kevesebbet akarnak fizetni az eredetileg megállapodottnál. A hizlalási költség pedig a rekordot döntő takarmányárakkal fénysebességgel növekszik, így egyre kevesebb gazdának éri meg a tevékenység. Előbb-utóbb pedig a baromfi-felvásárlási árakban robbanás várható, azt pedig – gyenge lobbiereje miatt – valószínűleg csak kismértékben tudja majd érvényesíteni a feldolgozóipar a kereskedelmi láncoknál. Mindez pedig azt jelenti, hogy a vevőre váró két baromfihatalmasság – Bábolna és a Hajdú-BÉT – egyre kevesebbet ér, később még olcsóbban lehet majd megvenni.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.