Nem kell átrohanni Terikéhez a fél irodaházon a fontos dokumentumot tartalmazó kislemezzel: ott a “csodaszer”, az üzenőalkalmazás. Bepötyögjük
kérésünket, átküldjük az alkalmazás segítségével az állományt, Terike átnézi, visszaküldi és máris megoldottuk a problémát.
Az azonnali üzenőrendszerek (Instant Messaging – IM) az 1990-es évek közepétől kezdve rendkívül nagy sebességgel terjedtek; először a tinédzserek használták barátaikkal való kapcsolattartásra, önfeledt csevegésre. Azóta a vállalati alkalmazottak is felfedezték a rendszer kényelmét, hiszen ahogyan egy, a Financial Timesnak nyilatkozó szoftverkereskedő fogalmazott “az üzenőrendszer olyan, mint egy telefonhívás, csak nem szakad félbe, és olyan mint az e-mail, csak nincs késedelem”. Az évek múlásával a vállalati szférában is egyre nő az üzenőrendszereket használók száma, mivel a csevegővonalakon szocializálódott fiatalok idővel munkába állnak.
Amerika vezet
Területi megosztás szempontjából a vállalati üzenőrendszerek piacán Észak- Amerika áll a vezető helyen: a világ valamennyi vállalati üzenőrendszert használó vállalkozásának 67 százaléka található itt van. Jó hír, hogy az amerikai részesedés csökken az európai terjeszkedés miatt, és ez az arány 2007-re 50 százalékra mérséklődik. Azt sem kell figyelmen hagyni, hogy 2007-ben nagyságrendekkel több ilyen cég lesz. Az európai cégek a 2003-as 20 százalékos részesedésről 32 százalékra tornásszák fel arányos jelenlétüket. Ázsia-Csendes óceán térségében ez az adat keveset változik; a mai 12 százalékról négy év alatt 14 százalékra nő. A világ fennmaradó része a cégek egy százalékát teszik ki, 2007-re pedig a két százalékát.
Az azonnali üzenőrendszerek hívei szerint ezek a kommunikációs csatornák szórakoztató, értékes vállalati eszközökké válhatnak, és emellett lehetővé teszik az alkalmazottak, illetve az alkalmazottak és ügyfelek közötti kapcsolatok javítását. Akik pedig a szigorú ellenőrzés hívei, azoknak jó hír, hogy ezek a rendszerek a gyári szalaggyártásból megszokott, jelenlétet regisztráló blokkoló kártyát is helyettesítik: az üzenőszoftver ugyanis jelzi, mikor jelentkezik be a rendszerbe a partnerlistán lévő alkalmazott, kolléga – ez az esetek 90 százalékában a számítógép bekapcsolásának időpontjával, vagyis a munka elkezdésével esik egybe. Az üzenőrendszerek másik haszna, hogy csökken a hálózat terhelése, mert aki cseveg, nem küld e-mailt. A spamáradat alternatív kommunikációs formák használatra ösztönzi az embereket, és úgy tűnik, hogy az azonnali üzenőrendszerek adják a megoldást.
Becslések szerint az azonnali üzenőrendszer a leggyorsabban növekvő számítástechnikai kommunikációs forma: évente 200 százalékkal nő a vállalkozói felhasználók száma. Ugyancsak becslések szerint a három legnagyobb ingyenes szolgáltatónak – az America Online AIM üzenője, az ICQ szolgáltatások és a Microsoft MSN Messengere – világszerte 160 millió felhasználója van. Közülük vélhetően 60 millióan munkahelyükön használják az alkalmazást, ezek nagy hányada legtöbb esetben engedély nélkül töltötte le és telepítette, vagy csak használja az operációs rendszer részeként működő alkalmazást. A Radicati Group Inc. szerint a vállalati üzenőrendszerek felhasználóinak száma 2007-re 349 millióra duzzad.
A valóságot el kell fogadni
A Financial Times adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban 25 milliónyi a vállalati üzenőrendszerek felhasználóinak száma. A gondot az okozza, hogy nagy részük “árnyfelhasználó”, vagyis informális szinten használja a rendszert, anélkül, hogy erről az adott vállalkozás IT-részlegének tudomása lenne. A menedzserek attól tartanak, hogy az online csevegőpartik révén titkos vagy belső vállalati információk juthatnak illetéktelen kezekbe. A rendszergazdák azonban inkább a hackereket és a vírustámadásokat tartják veszélyesnek.
A Symantec biztonsági kutatói, Eric Chien és Neal Hindocha szerint az IM-nek kevés dokumentált biztonsági rése van, de a felhasználók növekvő száma és az IM-technológia alkalmazásának gyors terjedése a vállalatok körében egyszerre jelent fertőzés- és információlopás-veszélyt. A szakértők hatvan publikált IM-sebezhetőségről tudnak, ezek lehetnek olyan biztonsági rések, amelyen át egy DoS támadással le lehet bénítani az IM-ügyfelet, de lehet olyan is, amelyen keresztül távolról ártó kód telepíthető és futtatható a sebezhető ügyfélt futtató gépre. Az IM-férgek egyszerűen – a “haverlistákat” felhasználva – találnak új célpontokat. Még ha olyan extrém példát veszünk is, amikor a fertőzött és célba vett gépek címlistája csupán egyetlen IM-felhasználó címében tér el, egy féreg akkor is félmillió gépet tud megfertőzni mindössze 31 másodperc alatt – mondják a szakértők.
Francis deSouza, a vállalati IM-cég, az IMlogic alapító vezérigazgatója szerint el kell oszlatni azt a tévhitet, miszerint a cégek nem használnak azonnali üzenetküldő rendszereket, és így a rendszergazdáknak meg kell tanulniuk, miként kezelhetik ezt a problémát. “Három szakaszon mentünk keresztül – magyarázta deSouza. – Az első az volt, mikor nem tudtunk semmit az IM-használatról. A második, hogy tagadtuk, majd dühöngtünk, mert nem az informatikai részleg telepítette. Most már át kell lépnünk a harmadik, az elfogadás és a támogatás stádiumába.” Az informatikusnak először is ki kell derítenie, hogy kik és milyen üzenőterméket használnak a cégnél. Az a legkevesebb, hogy egy vállalaton belül mindenki azonos szoftverre álljon át, amelyet az IT-részleg felügyel – mint ahogy felügyeli az alkalmazottak névválasztását is – véli deSouza. Ezek után el lehet gondolkozni azon, hogy az ingyenes helyett vállalati IM szoftvert használjanak.
A jövő nagy üzlete: a vállalati üzenőszoftver
A vállalati üzenőrendszerek piacának bevételei megháromszorozódnak 2007-ig; a jelenlegi 116 millió dollárról 344 millió dollárra nő az összeg – állítja a Radicati Group Inc. A Radicati további két piaci szegmenst nevezett meg: a vállalati fejlesztőeszközöket forgalmazók az üzenőrendszerekkel többletértéket adnak a már kifejlesztett rendszereiknek, s ezek piaca az idei 2,6 millióról 7,5 millióra nő. A másik piaci szegmenst az üzenőket menedzselő technológia kifejlesztői adják; alkalmazásaikkal archiválják, naplózzák és rendszerezik a vállalati üzeneteket. Ennek a piacnak a bevétele a 2002-ben regisztrált 6,8 millió dollárról 25,7 millió dollárra nő 2007-ig.
Az Enterprise Instant Messaging vállalati üzenőrendszerek, vagyis az EIM biztonságos, kézben tartott és archivált kommunikációt szolgáltatnak, és mindezt a vállalati tűzfal mögül. Egyes rendszerek a Virtual Private Networkön (VPN) vagyis a virtuális magánhálózatokon is működnek, így a mozgásban lévő, utazó vagy otthon dolgozó munkatársak sem maradnak ki előnyeiből.
Standardizálás a siker kulcsa
A vállalati üzenőrendszerek az elterjedtebbek, ingyenes rendszerekkel azonban nem tudnak együttműködni, mivel a különböző ingyenes rendszerek sem tudnak egymással együttműködni: az AOL felhasználója képtelen a Messenger felhasználónak üzenni. A piac szereplői felismerték a közös standard szükségességét, erre három, gyakran használt protokoll esélyes: a Session Initiation Protocol (SIP), a Session Initiation for Instant Messaging and Presence Leveraging Extensions (SIMPLE), és végül a Extensible Messaging and Presence Protocol (XMPP).
Nehézséget okoz – de kis erőfeszítéssel megoldható –, hogy az üzenőalkalmazások gyakran összeférhetetlenek a vállalati szerveren futó tűzfallal vagy vírusellenes alkalmazásokkal. A frissen piaca dobott változatokkal ezeket a hiányosságokat már pótolják: például a Microsoft Live Communication Server 2003-t, ami az Office System része, úgy írták meg, hogy az együttműködjön az IMLogic és FaceTime biztonsági alkalmazásaival.
És ha már az erre a piacra utolsóként belépett Microsoftot említettük, akkor szólnunk kell a piacon matuzsálemnek számító IBM-ről is, aki közel öt éve jelent meg a piacon a Lotus Sametime – a közelmúltban Lotus Lotus Instant Messaging and Conferencing névre átnevezett – termékével. Szakértők szerint a Microsoft a Live Communiction Server második kiadása lehet majd igazi konkurenciája az IBM Lotusának, addig a Lotus sikere biztos. Az ingyenes rendszereket is fenntartó America Online, Yahoo!, és az üzenőalkalmazásokat egységesíteni próbáló Trillian is megjelentek a piacon vállalati üzenőalkalmazásokkal.
