A közlemény szerint a köztársasági elnök figyelemmel követte a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozással kapcsolatos vitát, mérlegelte az elhangzott érveket. Áttekintve a törvény szövegét, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Btk. módosítása komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. A köztársasági elnök a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos, úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében is a testülethez fordult.
A közlemény hozzáteszi: “nagy a veszélye, hogy a módosítás következtében az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint azt alkotmányosan megtehetnék”. A közlemény rámutat: a módosított törvényszöveg szerint büntethető lenne az olyan magatartás, amely azáltal sérti a méltóságot, hogy egyes személyeket nemzeti, faji stb. hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz. A köztársasági elnök szerint e rendelkezés alkalmatlan a céljára. A törvényszöveg nem tartalmaz utalást sem a köznyugalomra, sem a közösségek méltóságára. A méltóságot és a becsületet mint személyhez fűződő jogokat kívánja óvni, azonban ezek védelmére jelenleg is lehetőség van. Becsületsértés címén bárki a bírósághoz fordulhat, ha valamely közösséghez tartozása miatt megsértették a méltóságát. Másrészt a méltóság és a becsület sérelme esetén az érintetteknek személyhez fűződő joga, hogy eldöntsék, igénybe veszik-e az állam büntető hatalmát. Mivel azonban a közösség elleni izgatás esetében az ügyész az érintett szándékától függetlenül is indíthatna büntető eljárást, sérülne a személyes autonómia is – állapítja meg az államfő.
A köztársasági elnök meglátása szerint azonban e formai jellegű aggályokon kívül a rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságát is nagyobb mértékben korlátozná az Alkotmánybíróság által megengedettnél.
A közlemény mindazonáltal leszögezi: Mádl Ferenc döntése “nem jelenti azt, hogy akár magánemberként, akár a Magyar Köztársaság elnökeként a legkisebb mértékben is elfogadhatónak tartaná a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek és ezek tagjai elleni, illetve valamely politikai meggyőződést valló személyek elleni uszító, gyalázkodó megnyilvánulásokat”.
