2003 aligha vonul be sikerévként a magyar húsipar történetébe. A nyugat-magyarországi Ringát például gyakorlatilag kiürítette a tulajdonos Pick Rt., majd a Ringa Húsipari Rt.-ben megmaradt részesedését az Amida Invest
A Pick eladta Ringa-részét
A Pick Szeged Rt. 2003. szeptember 12-én eladta a Ringa Húsipari Rt.-ben meglévő összes részesedését az Amida Invest Ingatlanforgalmazó és Befektetési Kft.-nek. Az üzletben 248 502 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű Ringa törzsrészvény cserélt gazdát. Az üzlet árfolyamértékét nem közölték. A Pick bejelentette továbbá, hogy megvásárolta a Soproni Marhavágó Kft. 100 százalékát (ez az üzem korábban a Ringáé volt). A Ringa Húsipari Rt. ugyanakkor bejelentette, hogy visszavásárolta 2003. szeptember 12-ig a társaság 8,8 százalékos kisebbségi pakettjét birtokló tulajdonosok döntő többségének részvényeit. A Ringa Rt. a teljes tranzakció során a kisebbségi részvénycsomagért összesen 231 millió forintot fizetett ki. Ebből 111 millió forintot kaptak a vállalat sertésbeszállítói, 27 millió forintot a vállalat dolgozói, és 93 millió forintot a Ringa részvényeiből 3,42 százalékot birtokló Carnex Kft. A Ringa korábban, még 2003. szeptember negyedikén jelentette be, hogy bérbe adja kapuvári gyárát, leépíti győri logisztikai központját, és eladja a soproni marhavágóhidat – a cég ezzel gyakorlatilag vagyonkezelő társasággá alakult át, amint arról korábban a FigyelőNeten is beszámoltunk.
Egyetért ezzel a nézettel Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) titkára is. Bár az ágazati érdekképviseleti szervezet illetékese szerint a magyar húsipar higiéniai feltételei a nagyvállalatok vonatkozásában megfelelnek az uniós normáknak, a kisebb cégeknél előfordulhatnak hiányosságok.
Nem az EU tehet róla
Ezt jelzi a magyar állategészségügyi hatóság novemberi felmérése, amelynek eredményeiről Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számolt be. A csaknem ezer élelmiszer-előállítónál folytatott vizsgálat során kilencven olyan hús- és tejfeldolgozót, illetve hűtőházat találtak, amely nem felel meg az uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Ezeket a miniszter szerint be kell zárni. További 44 üzem a csatlakozási tárgyalásokon kapott haladékot, azaz derogációt az EU-tól a hiánypótlásra – írta korábban a Népszabadság.
Mindennek nyomán Menczel Lászlóné úgy látja, hogy a jelenlegi, több mint háromszáz húsipari cégből akár 100-150 is megszűnhet az EU-csatlakozás után. Véleménye szerint azonban ez nem az EU „hibája”, ezeknek a cégeknek alighanem a magyar előírások be nem tartása miatt is le kellene húzniuk a rolót. Tulajdonképpen arról van szó, hogy mindeddig nem ellenőrizték megfelelően ezeket a vállalkozásokat – jegyezte meg a Hússzövetség titkára.
Felszámolás a Hajdú-BÉT ellen
Hiába követelték a pénzüket a nyírmártonfalvi libatartók a Hajdú-BÉT Rt. debreceni irodaháza előtt tartott novemberi demonstrációjukon, így utóbb csak a részvénytársaság felszámolását kérhették a bíróságtól. Nincsenek egyedül, mert már több tucat felszámolási kérelem érkezett a baromfiszektorban 19,3 százalékos részesedésével piacvezető Hajdú-BÉT ellen – írta a Figyelő. (A Hajdú-BÉT egyébként nem számít „húsos” cégnek, ez a vállalat a baromfi ágazathoz tartozik, nem a Hússzövetséghez.) A cég integrációjában az idén 16 millió szárnyast neveltek fel, de a tenyésztők nem kapták meg a pénzüket. A Wallis Rt. tulajdonában lévő élelmiszer-ipari óriás vezetői sajtóközleménnyel igyekeztek elhárítani a támadásokat. Eszerint az átvett baromfi 80 százalékának az ellenértékét már kifizették, s a cég a szűk mozgástéren belül rendelkezésre álló minden eszközzel arra törekszik, hogy tartozásait kiegyenlítse. Az egyik ilyen lehetőség az eszközök eladása, bérbeadása. Erről ellentmondásos hírek érkeznek. A konkurensek tudni vélik, hogy a Hajdú-BÉT a Bábolna Rt. vagyonkezelőjével tárgyalt egyebek között a kisvárdai csirkeüzem átadásáról. Olyannyira, hogy a kisvárdai feldolgozót bérbe is vette Bábolna. Az értesülések szerint a mezőkovácsházi Pannon Livernek a Carnex, a zagyvarékasi vízi szárnyas üzemnek pedig a nyírgelsei Nyírségi Szárnyas Kft. a kérője.
Így tehát akár 150-200-ra is csökkenhet a magyar húsipari cégek száma a közeljövőben, de Menczel Lászlóné hangsúlyozta: ez csupán egy lehetőség a sok közül. A Hússzövetség illetékese saját tagvállalataik miatt kevésbé aggódik. Mint elmondta, hatvan cég lépett be a szövetségbe, amely tisztán érdekképviseleti feladatokat lát el, és kizárólag feldolgozó és vágóüzemeket tömörít. Ezek a cégek adják a magyar húsipar termelésének 80 százalékát és gyakorlatilag a teljes exportot.
E vállalatok általában a hetvenes években kialakult nagy kombinátok utódai, így a nyugat-európai piacot több évtizede igen jól ismerik. Számukra az EU-csatlakozás így nem jelent gondot – legalábbis az exportot illetően. Más kérdés, hogy az itthoni piacok megnyílnak az uniós termékek előtt, és ez még jobban kiélezheti a hazai versenyt.
Megtartó vásárlói hűség?
A konkurenciaharcban leginkább a fogyasztók bizalmára építhetnek a magyar cégek. Arra számíthatnak, hogy a vásárlók hűségesek maradnak a magyar termékekhez. A verseny kiéleződése, az élelmiszer-biztonsági szempontok fokozott érvényesítése mindazonáltal gyökeres változásokat hozhat.
A rivalizálást Menczel Lászlóné szerint elsősorban a kis- és közepes vállalkozások bírhatják nehezen. Úgy vélekedik, ebben a helyzetben minden vállalatnak a saját útját kell járnia, speciális választ kell majd adnia a piaci kihívásokra és a hatósági ellenőrzés szigorodására.
