A jelentés szerint az export- és az importárindexek egyaránt 1,5 százalék körüli forintárszint-csökkenést jeleztek, a deviza árszint ugyanakkor a forgalom mindkét irányában 1 százalékkal csökkent, miután a forint főbb devizákhoz 0,5 százalékkal felértékelődött.
Az idén az első háromnegyed évben a kivitel volumene 5 százalékkal, a behozatalé 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
Január-októberben a 2002 azonos időszakihoz képest a forint a forgalomban meghatározó súlyú euróval szemben 3 százalékkal gyengült, a mintegy 14 százalékos arányt képviselő dollárhoz képest 14 százalékkal erősödött.
A KSH jelentése szerint az Európai Unióba irányuló export volumene 3 százalékkal nőtt, ezen belül a gépexport mintegy 8 százalékkal haladta meg a tavaly január-októberit. Jelentősen bővült az energiafejlesztő gépek, az általános rendeltetésű ipari gépek, a villamos gépek kivitele.
A feldolgozott termékek kivitele 9 százalékkal visszaesett, elsősorban a videojáték-gyártás és -kivitel 2002 júniusi beszüntetése következtében. Az élelmiszerexport közel fele irányult az EU-ba, a szállítások volumene 6 százalékkal haladta meg a bázist.
A hús-, a zöldség és gyümölcs-, valamint az állatitakarmány-export bővült, a gabonaexport ezzel szemben visszaesett: búzából a 2002. január-októberi mennyiség alig több mint 40 százalékát, kukoricából mintegy 80 százalékát szállították az EU-ba.
A közép- és kelet-európai országokba irányuló kivitel – amely az összes export mintegy 16 százalékát adja – közel ötödével emelkedett. A gépek és szállítóeszközök forgalma 47 százalékkal, ezen belül az energiafejlesztő gépek, a közúti járművek forgalma több mint 40 százalékkal bővült.
A villamos gépek exportja több mint felével, a mobiltelefonokat is tartalmazó híradástechnikai termékeké háromnegyedével haladta meg a 2002 január-októberi szintet. Az élelmiszerek forgalma – a jelentős gabonaexport-növekedés és a hús-, húskészítmény-kivitel stagnálásának együttes hatása következtében – az előző év azonos időszakához viszonyítva 3 százalékkal emelkedett.
A fejlődő országokba irányuló export 14 százalékkal emelkedett. Az importvolumen összességében 10 százalékkal bővült, az EU-ból származó áruk forgalma mérsékeltebben, 6 százalékkal.
Az uniós gépimport 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet: számottevően nőtt egyebek közt az energiafejlesztő gépek és a közúti járművek forgalma, a villamos készülékek import volumene az előző év azonos időszaki szinten stagnált. A feldolgozott termékek importja 5 százalékkal bővült: a legjelentősebb, közel 20 százalékos növekedés a gyógyszerimportban volt. Az EU-ból származó élelmiszerek behozatala 11 százalékkal emelkedett.
A Közép-és Kelet-Európából származó import 12 százalékkal nőtt: a gépek és szállítóeszközök forgalma közel ötödével, a feldolgozott termékeké 12, az energiahordozóké 10 százalékkal. A gépimporton belül az energiafejlesztő és a villamos gépek, a feldolgozott termékek közül a nyomdai termékek, a ruházati cikkek és a műanyag késztermékek forgalma nőtt számottevően.
Az energiahordozók közül a földgáz importja 15, a nyers kőolajé 4 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki mennyiséget. A fejlődő országokból származó import az alacsony bázisidőszaki szinthez viszonyítva 18 százalékkal emelkedett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
