Pataki Dánielt a miniszterelnök Kovács Kálmán javaslatára nevezte ki. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) létrehozását a január 1-től életbe lépő új elektronikus hírközlési törvény mondja ki. Az NHH, illetve annak tanácsa a Hírközlési Felügyeletet (HíF) és a Hírközlési Döntőbizottságot váltja fel.
Az NHH élén a hét tagú tanács elnöke áll, akit a miniszterelnök nevezett ki. A tanács többi hat tagját egy független bizottság javaslatára az informatikai és hírközlési miniszter nevezi ki. Szintén a miniszter nevezi ki az NHH főigazgatóját, aki az operatív irányítását végzi a szervezetnek. Személyére a az NHH tanácsának elnöke, Pataki Dániel tesz javaslatot. A tanács elnöke felettese a főigazgatónak.
A sajtótájékoztatón Kovács Kálmán elmondta: Frischmann Gábor, a HíF jelenlegi elnöke nem fogadta el a számára felajánlott lehetőségeket, ám várhatóan a minisztérium munkáját segíti majd. Ennek részleteiről azonban a miniszter nem nyilatkozott. Frischmann Gábor az MTI érdeklődésére szintén nem kívánt nyilatkozni arról, hogy hol folytatja a pályafutását.
244 eset – 84 milliós összbírság
A Hírközlési Felügyelet (HíF) az idén 244 esetben 84 millió forint
bírságot szabott ki a távközlési piac szereplőire, szemben az egy évvel korábbi 105 esettel és 8 millió forintos összeggel – közölte Frischmann Gábor, a szervezet elnöke szerdán. Az elnök elmondta, hogy az idén 30 ezer ügyben 20 ezer határozatot hoztak, aminek kevesebb mint 1 százalékát fellebbezték meg az érintettek. A fellebbezések háromnegyedét másodfokon elutasították, s így az eredeti határozat lépett érvénybe.
A felügyelet elnöke egy délutáni sajtótájékoztatón – amelyet búcsúzása alkalmából (is) tartott Frischmann -, a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy biztosan nem lesz az új hatóság munkatársa, és egyetlen távközlési szolgáltatónál sem vállal tisztséget. A felügyelet jelenlegi elnöke szerint ugyan ezt törvény nem tiltja, de ő úgy gondolja, hogy az összeférhetetlen lenne eddigi tisztségével. A rivális cégekről ugyanis eddigi tevékenysége miatt túl sok információval rendelkezne. Frischmann hozzátette: egy bizonyos idő elmúltával természetesen szóba kerülhet, hogy távközlési szolgáltatóknál vállal majd feladatot.
A szerdai minisztériumi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a törvényhez kapcsolódó rendeletek közül az adatbiztonsággal összefüggőt a kormány már elfogadta, s mai ülésén várhatóan áldását adja az összekapcsolási díjakat meghatározó, a referencia ajánlatokkal kapcsolatos rendeletre is. A két ünnep között az informatikai és hírközlési miniszter további öt rendeletet ad ki: az előfizetői szerződésékkel, a számhordozhatósággal, a költségszámítással, a számvitelei eljárással és az NHH tanács eljárásaiért fizetendő díjakkal kapcsolatos rendeletét.
Megkezdődtek a tesztek a számhordozhatósággal kapcsolatban
Ehhez kapcsolódik a második sajtótájékoztatón elhangzott Frischmann-bejelentés, miszerint a számhordozhatósággal kapcsolatban megkezdődtek az első tesztek a távközlési szolgáltatóknál, így a Matávnál és néhány mobil-, illetve alternatív telekommunikációs cégnél.
Az új szervezet megnövekedett feladatait ugyanakkora, mintegy 460 fős személyzettel látja el, mint elődje, míg éves költségvetése körülbelül 13 milliárd forint lesz. Frischmann szerint egyébként 12 milliárd forint volt az idei tervezett költségvetése a Hírközlési Felügyeletnek. Ebből különböző takarékossági intézkedésekkel sikerült mintegy tíz százalékot megtakarítani – jegyezte meg a távozó elnök.
Frischmann elmondta azt is, hogy a december 31-éig még a Hírközlési Felügyeletnél dolgozókat várhatóan a jövő év első negyedében érintik majd azok az átszervezések, amely az új hatóság felállásával függenek össze.
