A 2003. november 10-én elfogadott törvénycsomagban az Országgyűlés megerősíti az elektronikus aláírás különböző területeken való felhasználhatóságát. Az egyik legfontosabb területen, az adóbevallásnál, az adózás rendjéről szóló törvény a Pénzügyminisztérium hatáskörébe utalta az elektronikus adóbevallás részletes szabályainak kialakítását. Várhatóan az elektronikus aláírás technológiája fogja biztosítani a bevallások hosszú távú integritását és letagadhatatlanságát, azaz a hitelességét.
Az adóbevallások hitelesítéséhez használt, jelenleg az adóhivatal által kiadott tanúsítványok kibocsátása, később piaci alapon működhet majd Magyarországon, az elektronikus aláírásról szóló törvény szellemének megfelelően és versenyjogi szempontból is megnyugtató módon – véli közleményében a Netlock Kft.
PIN-kód vagy aláírás?
2003. szeptemberében a Pénzügyminisztérium adótörvény-módósító javaslatában az adóbevallások elektronikus formában való benyújtása esetén az adózók azonosítása PIN-kód felhasználásával történt volna. A hírre azonnal reagált a szakma. A NetLock Kft. és a MÁV Informatika Kft., Magyarország két minősített hitelesítés-szolgáltatója, szeptember 21-i közös közleményükben hívták fel a figyelmet a két eljárás közötti jelentős technológiai és felhasználhatósági különbségre.
A adózás rendjéről szóló, 2003. november 10-én elfogadott, újrakodifikált törvény szerint végül az adóhivatal továbbra is az elektronikus aláírás megbízható módját fogja alkalmazni az adóbevallások hitelesítésekor 2004. február 01-ig.
A PIN-kódos megoldás hátránya, hogy csak az azonnali (helybeni) azonosítást biztosítja. Nem tartalmaz sem a használó által hitelesített állományra/tranzakcióra vonatkozó információt, sem pedig az alkalmazójára vonatkozó adatokat. Ezen felül nem biztosítja, hogy az elektronikus adóbevallás hitelessége és az aláíró személyazonossága évek múltán is megállapítható legyen, noha ez a jelenlegi papíralapú bevallásnál is alapvető követelmény.
A bankok, a pénzügyi szolgáltatók és az informatikai szakma is az elektronikus aláírás irányába mozdulnak technológiai fejlesztéseik során. Az elektronikusan aláírt üzenet ellenőrzésekor ugyanis a címzett egyértelműen megállapíthatja a feladó személyazonosságát, illetve ellenőrizni tudja az üzenet sértetlenségét. Ha az elektronikus dokumentumokhoz időbélyegző is kapcsolódik, akkor a dokumentum meghatározott tartalommal meghatározott időpontban való létezése is kétséget kizáróan megállapítható. Az elektronikus úton aláírt dokumentumok cseréje során nincs szükség a küldő és a címzett személyes találkozására, hiszen az aláíró személyének azonosítását, adatainak hitelességét egy harmadik fél, az ún. minősített hitelesítés szolgáltató végzi.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
