A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy egyre jobban elszigetelik azokat a nőket és gyermekeket, akiket Nyugaton prostituáltként vagy kényszermunkásként dolgoztatnak, ezért a korábbinál is sebezhetőbbek és nehezebb őket azonosítani.
A jelentés, amelynek elkészítésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az emberi jogi főbiztosság is részt vett, felszólítja az államokat, hogy a jövőben jobban tiszteljék az áldozatokat, védjék meg azokat, akik az igazságszolgáltatás előtt tanúskodnak, és segítsék a társadalomba való visszailleszkedésüket.
Rámutat arra, hogy 2002-hez képest a jelenség egyre kevésbé látható, mert nagyon kevés áldozatot sikerül azonosítani és megsegíteni. Tavaly a hazájukba visszavezetett nők és fiatalkorú lányok aránya 35 százalék volt, egy legutóbbi felmérés szerint ez az arány mára 14 százalékra süllyedt. Ennek többek között az az oka, hogy a nők félnek a rendőröktől, akik közül többen összejátszanak a futtatókkal.
A dokumentum Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Horvátországról, Macedóniáról, Szerbia-Montenegróról, Koszovóról, valamint Bulgáriáról, Moldováról és Romániáról szól.
A jelentés megállapítja, hogy a Balkánról származó, a nemzetközi lánykereskedelem áldozatává váló prostituáltak 10-15 százaléka 18 éven aluli. Koszovóból származik azoknak a 13 éven aluli fiúknak és lányoknak a 80 százaléka, akiket kényszermunkára adnak el Albánián keresztül Görögországba és Olaszországba, valamint Moldávián és Románián keresztül Nyugat-Európába és Oroszországba.
