Az orosz választási bizottságnak nincs tudomása olyan szabálysértésről a vasárnapi alsóházi választások alatt, amely kétségbe vonhatná a szavazás eredményét – jelentette ki hétfő hajnalban a bizottság elnöke, Alekszandr Vesnyakov. Az orosz szavazók zömmel a Vlagyimir Putyin elnök holdudvarához tartozó pártokat támogatták a parlamenti választáson, míg a kommunistákat leszavazták.
Nagyot buktak a liberálisok
Exit poll
Bejöttek az exit poll becslések Oroszországban. A ROMIR a Soros Alapítvány által finanszírozott Nyílt Társadalom Intézet, a Renaissance Capital cég, a The Moscow Times megbízásából készítette becslését 150 orosz városban, húszezer szavazó megkérdezése alapján. A FOM-ot az 1-es tévécsatorna bízta meg, és 120 ezer szavazótól érdeklődött 75 régióban.
A szavazás tisztaságával kapcsolatos kijelentésre annál is inkább szükség volt, mert Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök már korábban “szégyenletes színjátéknak” nevezte a választást, és közölte: pártja csak a (megfigyelői által a jegyzőkönyvek másolatai alapján végzett) “alternatív szavazatszámlálás” függvényében fogja elismerni a választások eredményeit. Az első eredmények alapján úgy tűnik, nem csak a kommunisták csalatkoztak azonban a választás eredményét illetően, a liberális mozgalom is súlyos vereséget szenvedett. Az exit poll becslések ugyan még arra vallottak, hogy a két kis liberális párt számíthat a dumába való listás bejutást garantáló ötszázalékos küszöb átlépésére. A ROMIR csaknem hat százalékot jelzett mind a szociál liberális Jablokónak, mind a Jobboldali Erők Szövetségének (SZPSZ). Ám a szavazatok 77 százalékának összeszámlálása után kiadott hivatalos részeredmények szerint a két liberális párt elmaradt az ötszázalékos küszöbtől.
Megerősödtek a nacionalisták
Kampánycsend?
A választások előestéjén öngyilkos merénylő követett el robbantást egy dél-oroszországi helyi érdekű vonaton. A halálos áldozatok száma negyvennégy.
Ezzel egy időben az adóügyi minisztérium adóvisszaéléssel vádolta meg a Jukoszt, melynek előző elnöke nemrégiben előzetes letartóztatásban mondott le posztjáról.
A részvételi arány ugyan meghaladta az 50 százalékot, de elmaradt a négy évvel ezelőtti 62 százaléktól – ismerte el a központi választási bizottság elnöke. A 450 alsóházi mandátum felét pártlistákon, másik felét egyéni választókörzetekben lehetett elnyerni. A listás szavazatok csaknem 77 százalékának összeszámlálása után a Putyin nevével összeforrt Egységes Oroszország 36,7 százalékkal (118 mandátum) állt az élen. A kommunista párt alaposan visszaesett, és csak 12,9 százalékra (41 mandátum) számíthat. Előretört ugyanakkor az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette LDPR (amelynek sok tiltakozó szavazat begyűjtését tulajdonítják) 12,1 százalékra (39 mandátum) tehet szert, nem sokkal maradva el a kommunistáktól. Zsirinovszkij még vasárnap éjjel bejelentette, hogy csak az Egységes Oroszországgal tudja elképzelni az együttműködést a dumában. Elemzők szerint az Egységes Oroszország és az LDPR mellett Putyin harmadik pillérként építhet az alig néhány hónapja létrehozott baloldali-hazafias Haza tömbre, amely 8,8 százalékot (27 mandátum) ért el, látványosan megszerezve a kommunista voksok jó részét. Elemzők emlékeztetnek, hogy a Kremlhez közeli pártok és az ellenzéki kommunisták egyaránt nemzeti-hazafias ideológiai alapon állnak.
Putyin akár alkotmányt is módosíthat
A Dumában kialakult erőviszonyok azt is jelentik, hogy a Putyint támogató tábor rendelkezhet az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel, és így az elnök márciusi újraválasztása biztosra vehető. Az egyéni választókörzetekben szintén jócskán nőtt a különbség az Egységes Oroszország és a kommunista párt között: szakértők szerint a Kreml-párt elérheti a száz egyéni mandátumot.
